Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Németh Péter: Erkölcs (Nyíregyháza középkori történetének egy eddig ismeretlen fejezete)

Németh Péter EKÖLCS (Nyíregyháza középkori történetének egy eddig ismeretlen fejezete) Tíz évvel ezelőtt, a szabad, kiváltságolt városi rang elnyerésének 150, évfordulóján a Mező András - Cservenyák László szerkesztette „Nyíregyháza története" című tanulmánykötetben — amely tulajdonképpen a település második átfogó monográfiájának tekinthető—, markánsan igyekeztem a XIV. századi adatokat kettéválasztani, így kerültek először a Szentemágócs nembeli Olaszi család itteni birtoklására vonatkozó okleveles említések önálló fejezetcím alá, hála a Kállay-levéltárból kiadott okleveleknek.

1 Ugyanis a város első monográfusa, Lukács Ödön mindössze egy 1380. évi oklevelet ismert csak az Olaszi-, másképp Szabolcsinak is nevezett család nyíregyházi birtokrészét illetőleg.

2 Hangsúlyoznom kell, hogy birtokrészére vonatkozólag, mert Nyíregyháza másik birtokosa a Gút-Keled nembeli Báthori család volt, amelyről tudjuk, hogy 1326 óta igazoltan a település földesura.

3 Bizonyára már korábban, 1279 előtt, is az övék volt Nyíregyháza —mivel az oklevél szerint a király csak megerősíti a Báthoriakat e birtokukban is —, de az eredeti adomány levélről ma már biztosan mondhatjuk, hogy a századok folyamán elveszett. A középkorban pedig azért nem készült másolat róla, mert a Báthoriakat itteni jogaikban senki sem kérdőjelezte meg. Éppen a perek hiánya miatt maradt homályban a Szentemágócs nemzetség Nyíregyházához való jogcíme, annak ellenére, hogy logikailag már 1987-ben is eljutottunk annak felismeréséhez, hogy mind az Olaszi-Szabolcsi, mind pedig a Báthori család IV. Béla, V. István és IV. László királyok adományából vált az egykor szabolcsi várföld, Nyíregyháza földjének birtokosává. Azonban egy szerencsés véletlen kezünkre játszotta a titok nyitját: miért is voltak az Olasziak-Szabolcsiak Nyíregyháza részének földesurai a XIV. században? Anonymus Ekölcsről A Névtelen Jegyző munkájának 21., Szabolcsról szóló fejezetében a szabolcsi vár építésének elbeszélése után így folytatja: „Akkor Szabolcs és társai a vidék lakosai közül sokakat a vár szolgálatára rendeltek; ezeket ma várnépeknek nevezzük. Egy 1 A nagykállói Kállay család levéltára. 1-2. köt. Budapest, 1943. Lásd a Szabolcs helynév alatt felsorolt regesztákat. 2 Lukács Ödön: Nyíregyháza története. Nyíregyháza, 1886. 36. 3 Fejér Georgius: Codex diplomaticus. Tom. VIII/5. Buda, 1834. 160.