Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Jánosi Zoltán: A lázadás bölcsőhelye (Népmese, szerep és küldetéstudat az induló Ratkó József lírájában)

személyesebb érintettségek köréből is, s olyan műveket eredményez majd, mint a perifériákon tengődök sorsát a nép meséivel borzongatóan szembesítő Tanyák vagy a költői hagyaték darabjaiban, töredékeiben immár a teljes haza e századvégi sorsára irányított leleplező-átvilágító meseallúzióknak egy megdermedt országot mutató képei. 5. A mesevonások gondolati és stiláris beépítése e líra rétegeibe, s ezzel együtt a mesehősi szerep modern átlényegítése a Ratkó-életmű poétikai és eszmei koncepciójába nagyon mélyen gyökerezik tehát az induló költő életében. Varga Lajos Márton analízise összegzésszerűen fogalmazza meg ezeknek a sorsparamétereknek az egymást átható, finom összefüggéseit. A személyes sorscsapásokat és ebben a kollektív érintettséget, majd a közös sorsból jövők s az új kisemmizettek iránti elkötelezettséget egyazon vonatkozási rendszer egymást fölerősítő, egymásra sugárzó elemeiként fogja fel. „Mert kétséges lehetett-e Ratkó József számára, hogy az indítóközegnek képviselő és programadó személyiségre van szüksége? S tétovázhatott-e az, aki, mint ő, olyan környezetből lép ki, amelynek tagjai elemi szükségleteik kielégítésében ugyanúgy korlátozottak, ahogy érzelmi-szellemi szabadságukban? Szerepe, innen nézve kikerülhetetlenül a környezet felnagyító megszemélyesítése kellett legyen. Közbevetőleg érdemes megjegyezni, hogy az önéletrajz sokféleképpen gyötrött gyermeke, eredete szerint, a magyar költészet nagyjain át a mesék legkisebb fiújával tart rokonságot. Azzal a hőssel, aki a kisemmizett szegénység élet- és embertiszteletét, az élet és az ember alakíthatóságába vetett hitét, jóság- és igazságvágyát, egészre való jussát testesíti meg. "

1S Ratkó József költői indulásban így nem nehéz megvonni a párhuzamokat korábbról József Attila, Sinka István, Erdélyi József, Veres Péter, később Nagy László, Juhász Ferenc s a más kulturális területeken magasba emelkedett, de gyökereikhez mindvégig hűséges népi tehetségek: Soós Imre, Horváth Teri, Szirtes Ádám, Czine Mihály és mások indulásával, egész életüket meghatározó értéktudatával. A Keserű torkú ének után a személyes csalódásokból, sorscsapásokból kiszabaduló, immár az ember tágasabb problémáira néző, átfogóbb természeti vagy történeti összefüggéseket is stilizáló, kisebb vagy erőteljesebb versképző funkcióban álló mesemotívumok sokasága hatja át a Ratkó-lírát. Ezek olykor csupán egy-egy metaforáig sisteregnek fel, másutt nagyobb egységeket hatnak át, több esetben pedig meghatározóan szabják meg versegészek teljes karakterét is. Apróbb, még csupán színező, atmoszférateremtő szerepű gyakori kellékek például a meseszámok. Az egykori jó barát, N. Géza például „hét határon / hét országon" keresztül szökik a hazai gondok elől (N. Géza jó barátom), a szegénységnek is „hétszer" kell „próbára tenni" az emberek hitét (Szegénység, maradj még velünk), a 13 Varga Lajos Márton: Ratkó Józsefről. Alföld, 1986. 5. sz. 74.