Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: Bessenyei György családi körülményei Szabolcs megyében

Párizsban járva előadásokat hallgat a Sorbonne-on.

8 Rendkívüli műveltségre tesz szert, amely a korabeli női körökben ritkaságszámba megy. Gyermekkorától versel, de művei kiadására először csak sógora, Mednyánszky László

9 és annak barátja, Justh Zsigmond

10 biztatására szánja el magát. Justh és Mednyánszky ösztönzése a családi hagyomány folytatásának lehetőségét kínálta Czóbel Minkának, hiszen anyai ágon híres verselő ősökre tekinthetett vissza. Orczy Lőrinc szépapja Minkának, nagyanyja pedig Kazinczy Zsófia, Kazinczy Ferenc unokatestvére.

11 Jelentős szellemi műhelyt azonban Minka számára a bátyja, Czóbel István és Justh köré csoportosuló írók, filozófusok, festők társasága jelentett. A költészet számára komoly munka, és lassan életcéllá lesz, a finom társaságbeli szalonhölgy a költészet hatására a felületes életet megvető művésszé válik. Ezt tartja legkomolyabb hivatásának. Alkotómunkájának alapfeltétele pedig a szülőföld, a nyírségi táj, ezen belül is az anarcsi kastély. Itt él és alkot, szüleinek halála után pedig részt vesz nővérével, Emmával együtt a birtok gazdasági életében is. Méhészkedik, borászattal és kutyatenyésztéssel foglalkozik. Egész életében kínosan vigyáz egészségére, fiatalabb korában táncol, hegyet mászik, és élete végéig lovagol. A verseiben a halállal sokat foglalkozó költőnő tehát nagyon is kedveli az életet, és igyekszik minden szépet megragadni belőle. Magánya sem csúnyaságából

12 fakad, hanem a költészet által megismert eszméből, a tisztaság iránti vágyából. Aki költői pályafutását végigkísérte, művészetét leginkább megértette, édesanyja mellett barátnője, Büttner Helén festőművész volt.

13 Büttner Helént, a félig magyar származású, 1861-ben Németországban született festőnőt csak kevés lexikon jegyzi. Korában igen kedvelt állat-, sport- és portréfestő volt, festészetéből élt, jobbára az arisztokrácia igényeit elégítette ki. Halála után elfelejtették, és ellentétben kortársnőjével és barátnőjével, Czóbel Minkával, akit az irodalomtudomány egy időre újra az előtérbe helyezett, Büttner Helént a képzőművészet sohasem 8 Kis, 1980. 17. 9 Mednyánszky László (1852-1919): festő, szintén a müncheni művészeti akadémia növendéke. Czóbel István feleségének, Mednyánszky Margitnak testvére. 10 Justh Zsigmond (1863-1894): író, irodalomszervező. Mednyánszky László révén ismerkedik meg Minkával. 11 Margócsy József: Az anarcsi Czóbel család iratai. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás. 5-6. köt. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. 316. és 319. 12 Czóbel Minka csúnyasága az irodalomtörténet számára legendássá vált, sokan ebből magyarázták költészetének megszületését és legfőbb motívumának, a magánynak kialakulását. Minka a ránk maradt fotók alapján nem nevezhető csúnyának, külseje nem sokban különbözik a korabeli közízlés által legszebbnek tartott hölgyekétől. Amikor látogatóban voltam Anarcson Dajka Béla leszármazottjainál, Takács úr azt mondta: „Azt mondják Minkáról, hogy csúnya volt, de látta a könyvtárban azt a képet? Úgy nézett ki, mint Sissi!" 13 Legtöbb képe a nyíregyházi Jósa András Múzeumban található; összesen tizennégy darab, abból a hetven- vagy nyolcvanból, amely még Czóbel Minka halála után megvolt (Margócsy József szóbeli közlése). Lehetséges, hogy ezeknek nagy része feldolgozatlanul még ma is a múzeum raktárában porosodik. A Magyar Nemzeti Galéria is őrzi néhány művét, náluk található egy festmény, öt rajz, két vázlatkönyv és egy konvolutum. Valószínűleg számos képe van magántulajdonban.