Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: Bessenyei György családi körülményei Szabolcs megyében

fedezte fel újra. Életéről keveset tudnak, festményei, rajzai közül csak keveset ta­lálhatunk meg manapság, és egyetlen múzeumban sincsenek kiállítva. Büttner Helén önmagát csakis és kizárólag a művészetnek szenteli: „Eletem irányttója egyébként is a művészet imádata, a természet szeretete s remélem ez marad továbbra is. " 14 Nagyon modern nő, cigarettázik, nyakkendőt hord, ami ab­ból derül ki, hogy Minka több csomagjában ezeket küldi ajándékként. 15 Haláláig megőrzi különc, férfias külsejét, sportos testalkatát, rendíthetetlen munkakedvét. A költőnő és a festőnő barátsága 1889-ben kezdődött Mándokon. Büttner Helén itt Forgách Lászlónak dolgozik. Épp a vadásztársaságot festi. Minka így ír róla: „Itt egy kis festőné van a Helén Büttner és engem nagyon érdekel. Sajnálom, s úgy szeretem: ma kaptam tőle egy igen szép kis skiccet: két szántó ökör, szabolcsi han­gulat turáni nyugalom." 16 Egy másik levelében ezt írja: „Reggeli sétám mindig a kis festőnéhez, Büttnerhez: ki itt a vadásztársaságot festi. Ez érdekel: tökéletesen művészi temperamentum. " ll Minka barátságuk kezdetén gyakran tartózkodik Anarcson kívül a mándoki Forgách-birtokon, barátnőjének, Forgách László feleségének, báró Sennyey Elzá­nak 18 vendégeként. Ezenkívül sokszor vendégeskedik Nehrén 19 , bátyja feleségének, Mednyánszky Margitnak birtokán. Ekkor még részt vesz a bálokon, szellemileg pedig a nehrei kastély frissíti fel, ahol Czóbel István és Mednyánszky Margit köré gyülekeznek a kor írói, festői és egyéb művészei. Itt találkozik Minka Mednyánsz­ky Lászlóval, Margit bátyjával, és az ő közvetítése révén kerül kapcsolatba Justh Zsigmonddal. Innen mindig lelkesedéssel számol be Helénnek arról, kiket ismert meg, kikkel beszélgetett, míg a mándoki szalon egyre inkább fárasztja. Megismer­kedésük után Minka néhányszor együtt tartózkodik barátnőjével Mándokon, illetve Nehrén. Helén 1891-ben egyre többet időzik Kiskartalon, csak néha tesz kirándulásokat Pestre, ahol kiállításokat látogat. Wesselényi Bélánál, Zsibón is dolgozik. 1894 februárjától augusztusig Párizsban tartózkodik, itt fest és kiállításokra pályázik. 1895-ben ismét főként Zsibón lakik, illetve Boncidán, ahol Bánffy Miklós arcképét festi. Az 1896-os évben Kartalon dolgozik. Mindeközben a karácsonyokat Anar­cson tölti, s ha teheti, húsvétkor és pünkösdkor is odalátogat. Büttner Helén 1890-ben, találkozásuk után Párizsba utazik, ekkor kezdődik levelezésük. Első levelét 1890. május 7-ére keltezi. Innen számol be Minkának 14 Tábori Kornél: Magyar művésznők. In: Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja. Budapest, 1913. (a továbbiakban Tábori, 1913.) 28. 15 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban OSZKK), 30/22. 45. db. Bob Minkának, Aszód, 1893. okt. 12. 16 Minka Justhnak, Mándok, 1889. dec. 3. In: Margócsy, 1988. 120. 17 Minka Justhnak, Mándok, 1890. febr. 14. In: Margócsy, 1988. 122. 18 Sennyei Elza (1856-1937): Forgách László felesége, Czóbelék rokona, Minka barátnője. 19 Ma: Strázky, Szlovákia. Magyar neve Nagyőr. A levelekben mindig a német változat, Nehre fordul elő, ezért én is ezt használom.

Next

/
Thumbnails
Contents