Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Katona Béla: A pedagógiától a várostörténetig (Pályakép-vázlat a 80 éves Margócsy Józsefről)

A helyi hagyományok kutatója Már Margócsy József korábbi irodalomtörténeti tanulmányaiban, különösen a Móriczról szóló írásokban is elég gyakran kaptak hangot a helyi vonatkozások, s nyilván nem véletlen, hogy a pályaképvázlatok és recenziók többsége az itt élő vagy innen indult alkotókról, illetve művészekről készült. A '60-as évek közepétől különösen megszaporodtak a helyi irodalmi hagyományokat kutató, feldolgozó és rendszerező írásai. Valószínűleg eredendő egyéni érdeklődése játszotta ebben a döntő szerepet, de minden bizonnyal inspirálhatta ebben atyai barátjának, szeretve tisztelt mesterének, Molnár Józsefiiek a példamutatása is. Molnár József akkor már rég pesti tanár volt, tudományos munkássága azonban nagyrészt szülőföldjéhez, mindenekelőtt Csengerhez s tágabban Szabolcs-Szatmárhoz kapcsolódott. Bár ő maga csak rövid ideig volt a nyíregyházi evangélikus gimnázium tanulója, amikor 1956-ban az iskola fennállásának 150 éves jubileumát ünnepelte, a kiadott emlékkönyvben ő is szerepelt. Adatok Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetéhez címmel jelent meg kislexikona, amelyet Margócsy József válogatott és szerkesztett Molnár József hatalmas gyűjteményéből. Ez a kislexikon megyénk irodalmi hagyományainak szinte minden jelentős adatát tartalmazza, s a megjelenése óta eltelt több mint 40 év alatt is megőrizte megbízhatóságát. Az első ilyen jellegű összefoglaló munka volt, s nem túlzás azt mondani róla, hogy minden későbbi hagyománygyüjtő vállalkozásnak is alapja, forrása lett. S nem túlzás az sem, hogy tulajdonképpen e kislexikon „társszerzősége" indította el Margócsy Józsefet is a megyei hagyománygyűjtés útján. Molnár József munkájának címe alatt ez olvasható: Első rész. Nem tudhatjuk ugyan, hogy egyáltalán hogyan lehetett volna folytatni ezt az A-tól Z-ig terjedő komplett adattárat, de ezen nem is érdemes törni a fejünket, mert a második rész és az esetleges további részek sohasem készültek el, vagy legalább is nem jelentek meg. De valóban nem készültek el a további fejezetek? Ha csakugyan végiggondoljuk a dolgot, akkor érezzük igazán, mennyire igazságtalan a fenti mondat, hiszen negyven éven át egyebet sem csináltunk mindannyian, akik irodalmi hagyományainkkal foglalkozunk, mint — Molnár József művének folytatásaként — ennek a kislexikonnak az adattárát bővítettük. S ezt csinálta mindenekelőtt a legérdemesebb, leghivatottabb tanítványa Margócsy József is. Hogy egyedül ő maga hány fejezettel tette teljesebbé az alapmüvet, nagyon nehéz lenne megmondani. Az idetartozó írások puszta felsorolása is túllépné a megjelölt terjedelmet. Pályaképvázlatában így csak nagyobb összefoglalásainak számbavételére vállalkozhatunk. Ezek közül elsőként az 1965-ben kiadott megyei útikönyv (szerkesztette Balogh István) irodalmi fejezetét említhetjük, amelyet röviddel később az Irodalmi és Nyelvi Közleményekben és a Könyvtáros c. folyóiratban megjelent írások követtek.