Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1948–1953 között

az 1949. szeptember 27-i alakuló ülésen elfogadott EX típusú alapszabály szerint kezdik meg a gazdálkodást. A 13 családfenntartóból 11 MDP-tag, 2 fő pártonkívüli, és összesen 28 kat. hold 200 négyszögöl földet visznek a közösbe. Ehhez megkapják osztatlan csoportbérletként a 139 kat. hold bérleti földet (114 kat. hold szántó, 27 kat. hold rét, 21 kat. hold legelő, 5,8 kat. hold kert), így összesen valamivel több mint 167 kat. hold földet művelnek. Ez a terület 30 táblában van, azon belül a szántó 27 táblában szétszórtan. A földosztással az fmsz kezelésébe került egy 60 férőhelyes istálló, egy 20 darabos sertésól és egy 100 férőhelyes juhhodály is a tsz tulajdona lett.

12 1949 elején megkezdődött a működő csoportok felülvizsgálata. Szatmár megyében 20 csoportot vizsgáltak meg, ebből 17 csoportnak a működését jóváhagyták. A 17 csoport földterülete 2000 kat. hold volt, vagyis a megye szántóterületének 0,8 %-a. A csoportok taglétszáma összesen 451 fő, a csengeri járásban 6, a vásárosnaményiban 1, a fehérgyarmatiban 5, a mátészalkaiban 5 csoport működött. 1949 őszére további 14 csoport alakult, így a szántóterület 1,36 %-át művelték közösen.

13 Az első szövetkezetek döntően a kollektív gazdálkodás kezdeti formáját, az I. típust választották. Szatmárban a felülvizsgálat után meghagyott 17 csoportból 15 ilyen típusú volt. A felülvizsgálat után alakult szövetkezetek mindegyike azonban már a HL típust „választotta". Nyilvánvalóan azért, mert a felülvizsgáló bizottságok maguk is ezt szorgalmazták, és azért is mert az állami támogatás ezeknél a típusoknál volt a legnagyobb. Ez magyarázza a Szabolcs megyében működő szövetkezetek között a III. típus döntő túlsúlyát is — 21 engedélyezett szövetkezetből 20 ilyen. A felülvizsgálati bizottságok az 1949-es év folyamán feltárták a termelőszövetkezeti mozgalom hiányosságait. Rámutattak arra, hogy a szövetkezetek komoly gazdasági gondokkal küzdve egyáltalán nem tudták betölteni a mintaszövetkezeti funkciót, nem váltak példaképpé a parasztság számára. Hiányoztak a vezetéshez értő gazdasági káderek, nem volt meg a szükséges technikai, technológiai háttér sem. Mindez azonban a hatalomra került kommunista vezetést nem arra ösztönözte, hogy a hibákat kijavítva a feltételeket megteremtse, hanem arra, hogy 1949 őszétől egy erőteljes, erőszakos szervezést indítson el. Mielőtt ennek a részletezésére térnénk, az erőszakos kollektivizálás hatásait elemeznénk, vizsgáljuk meg Szabolcs és Szatmár megyék gazdasági helyzetét az 1949. évi statisztikai adatok alapján. Szabolcs és Szatmár megyék mezőgazdasága 1949-ben, a kollektivizálás megkezdésének évében az alábbi képet mutatja. 12 Magyar Országos Levéltár, (Új Magyar Központi Levéltár), XIX. PM Termelőszövetkezeti Főosztály iratai, A-ZS. 18. d. 13 SZSZBML, MSZMP Archívum, 37. fond, 1948-1950. 1. ő. e.