Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Gottfried Barna: A „rutén akció” Bereg vármegyében (1897–1901)

az uradalommal olyan megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Schönbornhitbizomány a falu egyik oldalán, a község a másikon veszi ki a földeket. A pusztatelkeket pedig a kaszálók helyett a falu kapja meg. Ehelyett az uradalom a jobb földeket itt-ott kivette, bekerítve ezzel a falut. A pusztatelkeket pedig eladta a zúgói izraelitáknak.

14 Az úrbérrendezéskor az uradalom tulajdonába átment erdőterületeken voltak olyan kaszálók, amelyeket korábban a ruszin parasztok használtak, javítottak és a tulajdonuknak tekintették. Ezeket természetesen szintén az uradalom kebelezte be. A zúgói példán láttuk, hogy a kaszálókért a község nem kapott semmit. A volóci eset némileg más. Ott a tagosításkor a községi vadászati jog fejében az uradalom kaszálót adott, majd két évtizeddel később, 1893-ban eltiltotta a községet az adott terület használatától a megkötött csereszerződés és a földműveseket támogató szolgabírói magatartás ellenére.

15 Az úrbérrendezésig közösen használt területeken történt legeltetéstől, makkoltatástól természetesen szintén elesett a volt jobbágyság, szintúgy a vadászattól, illetve halászattól. A kedvezőtlen változások azért érintették különösen súlyosan a hegyvidék népességét, mert az úrbéri viszonyok terhei ott nem voltak túlzottan súlyosak, hiszen a robotra nem adódott sok alkalom. A tagosítás után a hitbizomány a tulajdonába jutott kaszálók és legelők legnagyobb részét házi kezelésbe vette, és annak kihasználására nagyobb állatállományt szerzett be. A nem házilag kezelt területeket pedig vállalkozóknak adta bérbe, akik nagy nyereség mellett adták tovább albérlőiknek, a ruszin parasztoknak. A parasztság pénztőke birtokában sem növelhette az általa művelt területeket vásárlás útján, hiszen az uradalom hitbizományi jellege szinte lehetetlenné tette azt, kötött forgalmú birtok lévén. Az uradalom — méreteit tekintve — az ország legnagyobb hitbizománya volt, több mint 240 000 kat. hold, a megye összterületének 37 %-a. Az összes erdők 70 %-a (185 000 kat. hold), a legelők 26 %-a (20 000 kat. hold), a rétek 15 %-a (12 000 kat. hold) tartozott hozzá.

16 A hitbizomány birtoktestei (a munkácsi és a szentmiklósi uradalmak) döntő többségükben Bereg vármegye munkácsi, szolyvai, felvidéki járásaiban, az ún. hegyvidéki részeken feküdtek. A hitbizomány mellett természetesen más kötött forgalmú birtokok is voltak Beregben, együtt a megye területének 53 %-át tették ki.

17 Adott volt tehát egy roszszul végrehajtott úrbérrendezés és tagosítás, egy albérleti rendszer és egy kötött forgalmú nagybirtok, amelyek együtt lehetetlenné tették az eredményes gazdálkodást. Ehhez járult az őstermelők konzervatív gondolkodása, ami kizárta az új viszonyokhoz való alkalmazkodást, illetve az elburjánzó uzsora. Ez a két utóbbi probléma oda vezetett, hogy a ruszin parasztság kezéből kicsúszott az általa addig birtokolt, szabad forgalmú földterületek 50 %-a. A földművelés és az állattenyésztés általános válságáról beszélhetünk tehát. A krízis hatására jelentkezett az 14 KTÁL, 772. 1. állag, 59. őrzési egység. 15 Uo. 16 A magyar korona..., 1900.