Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Köszöntjük a 80 éves Margócsy Józsefet - Vass Lajosné: Gondolatok a közös munkáról

életéből azokat a haszontalan perceket, órákat, amelyeket — ahogyan Ő nevezte — a „süketek párbeszéde" részeként elszenvedett. A közös feladatról vallott nézeteit nemcsak jegyzőkönyvek, emlékeztetők őrzik. A javaslatok jelentős részét a közös munka során megvalósítottuk. Többször hangsúlyozta, hogy nem engedhetjük veszendőbe menni mindazt, aminek létrehozására annyi erőt, fáradtságot, tudást fordítottak. Ezért is szorgalmazta a Koszorú című könyvsorozat (6 kötetének) kiadását és az új megyei monográfia megírását. A közös munka során tőle tanulhattuk meg, hogy a legnagyobb és a legkisebb feladatot egyforma felelősséggel, pontossággal kell elvégezni. Ezt ő be is tartotta. Különösen nagy gonddal, figyelemmel értékelte a különböző pályázatokat. A felfedezett fiatal tehetségeket mindig támogatta, egyengette az útjukat. Ha felkészületlenséget, színvonaltalan munkát tapasztalt, képtelen volt megbocsátani. A tehetséges lustát megvetette. Ha valakinek ötlete támadt, kifinomult diplomáciai érzékkel igényelte a kézenfekvő, mindenki számára világos érvek felsorakoztatását. Javaslataiban rendszeresen visszatért az a gondolat, hogy csakis a Kuratórium kollektív felelősségére, tevékenységére és nem az egyéni ambíciókra épülő döntés lehet irányadó. Ha nincs meg a belső akarat, semmilyen külső ösztönzés nem tudja fokozni a szellemi igényességet. Erre számtalan példát tárt elénk. A tudományos közélettel és annak szereplőivel való törődése nem zárult le egy rendezvénnyel, egy kuratóriumi üléssel. A másik ember iránti tiszteletét, figyelmét, együtt érző és segítőkész humánumát talán kevesebben tudták megtapasztalni. Ezzel sem dicsekedett. Erről a hozzá legközelebb állók tudnak legtöbbet, pedig ez irányú tevékenysége, figyelme körébe sokkal többen tartoznak, tartoztak. Margócsy tanár úr, Jocó bácsi 80 éves lett. Hihetetlen. Mégis arra gondolunk, hogy milyen követendő példát kaptunk tőle, akik a közelébe kerültünk. Követendő példát: értelmiségi gondolkodásból, szellemi igényességből, humánumból. Kívánjuk, továbbra is így legyen. A Kuratórium javaslatára a Megyei Közgyűlés 1999. február 5-én Jocó bácsit a Tudományos Közalapítvány Kuratóriuma tiszteletbeli örökös tagjává választotta.