Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Pók Judit: A csavargósan járó Tisza (Néhány munkálat a folyón az általános szabályozás előtt)

ellenzése után, nem kis költséggel és munkával ásott új záhonyi Tisza-mederre, amely minden órában bekövetkezhető veszedelemmel fenyegeti Szabolcsot, mivel mindössze cserlyékes homokkal készült. A töltés pedig már olyannyira lesüllyedt, hogy az első áradás minden bizonnyal nemcsak hogy meghágja, hanem el is rontja.

21 Fő érve pedig az, hogy az átvágás következtében a víz útja lerövidülvén, sebessége megnövekszik, és minden erejével a lejjebb fekvő szabolcsi oldalra zúdulva „... a mi Tisza mellyéki tájunknak tsendes lakosait dühös erejű zuhogásokkal felzörrenti, és megmaradván Csap helysége, majd 32 helységeink termő szántóföldjeikkel, virányos réttyeikkel és iparkodások minden emlékeztető tárgyaival együtt tűnnek el szemeink elől. "

22 Az eddigi munkálatok — mint a Szamos és Kraszna malmainak széthányatása, vagy a Tiszán tett átvágások — következményeként az árvizek oly sebességgel hömpölyögnek már most is a megyében, hogy „ estve szárazba lenyugovó lakosaink reggelre nedvesen ébrednek fel. "

2S Csap megmentésére egy, a helységtől feljebb eső sarkantyút javasol készíteni. A kormányszék megyénk ellenvetéseit véleményezésre kiadja a Vízügyi és Építészeti Főigazgatóságnak, amely a következő állásfoglalást teszi. A vármegye azon félelme, hogy az átvágás által következne be 32 (rétközi) helységének pusztulása, alaptalan, mert az áradások, kiöntések, sőt magának a Tisza vizének a bal vagy a szabolcsi oldalon lévő mocsaras helyekkel való egyesülése a zsurki átvágás nélkül is megtörténhet, sőt az ott lévő kanyarulatnál még annak megvalósítása előtt bekövetkezhet. Az átvágás révén egyébként a Tiszának a Rétköz szempontjából is sokkal egyenletesebb folyása fog kialakulni. A javasolt sarkantyú pedig csak ideigóráig való oltalom, de állandó védelem nem lehet. Ezért a Főigazgatóság most is azon a véleményen van, hogy a zsurki átvágás egyedül célirányos eszköz Csap helységének megtartására. Annál is inkább, mivel a nagyváradi királyi mérnök, Smidt Ágoston jelentése szerint a Tisza folyásában az 1821. esztendőtől fogva semmi változás nem történt. Következésképpen az akkor, a zempléni mérnök által készített terv — amelynek költségeit az Építő Számvevő Hivatal 10 710 forint 45 krajcár konvenciós pénzben állapította meg — most is végrehajtható.

24 Az 1830. esztendőbe érkeztünk, amikor is Zemplén megye szavait idézve „korunk emlékezetét, s folyó vizeinknek eddig tapasztalt árját meghaladó veszély" köszöntött a Felső-Tisza menti megyékre. A veszedelem Bereg megyéből indult el. A tavaszi szokatlan nagy áradás Gulácstól kezdődően, Kerecsenyen át Nagylónyáig a Tisza töltéseit több helyen 100-200-300 méteres szakaszokon elseperte, és ezeken a hatalmas szakadásokon a víz ellenállhatatlan erővel zúdult a vidékre. A tiszaháti járást öt helység kivételével egészen, a kaszonyinak pedig alsó részét elöntve, mintegy 70 helységet ért súlyos kár. Bereg megye alispánjának tudósítása szerint „... minden őszi vetések, s tavasz mezejek víz alatt, marháik, 21 Uo. Fasc. 27. No. 1093. 1827. 22 Uo. Fasc. 27. No. 103. 1827. 23 Uo. 24 Uo. Fasc. 27. No. 1011. 1827.