Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Újfehértóról - Sípos Ferenc: Újfehértó keletkezése
aztán az 1334. évi első (Feyrchut) és második (Feyrtow) részletet befizetők listáin, végül az 1335. évi első részletnél (Fehertov). 40 Papját Demeternek hívták. A pap nevének ismeretében kétségkívül megállapítható, hogy már az 1332. évi öszszeírásban is szerepelt Fehértó/Fejértó, ám az irat sérülése miatt ma már nem olvasható el a helynév: „Item Demetrius sacerdos Beaté Margarethe..." 41 Demeter tehát a Szent Margit tiszteletére felszentelt fehértói templom papja volt. De melyiké, az ófehértóié vagy az új fehértóié?! Az összeírásokból még annyi állapítható meg, hogy a fehértói plébánia a borsovai esperességhez tartozott. Ha azonosítjuk a sok elírást tartalmazó helyneveket, azok kijelölik a hajdani borsovai esperesség területét: Ajak, Anarcs, Apagy, Apáti (Aranyos-), Atya (Vámos-), Badaló, Barabás, Bégány, Benk, Beregszász, Beszterec, Bogát (Nyír-), Borzsova, Búcsú, Csaroda, Daróc (Bereg-), Demecser, Dercén, Dombrád, Fehértó, Fornos, Gelénes, Gyulaháza, Gyulaj, Gyüre, Hene, Ibrony (Nyír-), Jánosi, Karász (Nyír-), Kaszony, Kenézlő (Uj-), Kígyós, Ladány (Mező-), Levelek, Litke (Fényes-), Lórántháza (Bakta-), Márok(-papi), Mátyus, Munkács, Muzsaj, Pátroha, Petri (Pócs-), Pócs (Mária-), Ramocsaháza, Szentmárton (Tisza-), Szentmiklós, Szernye, Szolyva, Tarpa, Tass (Nyír-), Tét (Nyír-), Tivadar, Várda (Kis-), Vári. 42 Elég akár egy mai térképre rátekintenünk, hogy megállapíthassuk: a fenti helységek által kijelölt területen Újfehértót semmiképpen nem tudjuk elhelyezni, ide csak Ófehértó illeszthető be. 43 (Újfehértónak a Szabolcsi esperesség területén lenne a helye, ott viszont az összeírásban nem szerepel!) 1357. Az oklevél az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében (Diplomatikai levéltár) található, jelzete: Dl. 31 100. 1891-ben nyomtatásban is megjelent. 44 Közreadója, Kovács Nándor így foglalta össze a tartalmát: „1357. júl. 2. A váradi 38 Uo. 331. 39 Uo. 349. 40 Uo. 365. 41 Uo. 247. 42 Vö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1 köt. Budapest, 1966. 522., 526.; Mező - Németh, 1972. 9. 43 A térképet nem használó Balássy Ferenc a pápai tizedjegyzékben szereplő Fehértót Új fehértóval azonosította: „Feyierthov = Fejértó, Új-Fejértó, ma is meglévő plébánia és mezőváros a nádudvari járásban." A kötet szerkesztője, Ortvay Tivadar viszont — aki a helységeket térképen helyeztette el — rögtön látta ezen állítás tarthatatlan voltát, ezért Balássy Ferenc megállapításához a következő lábjegyzetet fűzte: „Ó Fejértó, mert Új-Fejértó Szabolcs közepében fekszik. Ortvay." Lásd Geographia ecclesiastica Hungáriáé. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Szerk. Ortvay Tivadar, (a továbbiakban Ortvay) Első fele. Budapest, 1891. 200.; A térképen Ó-Fejértó szerepel. Lásd Az egri egyházmegye a XIV. század elején. Készítették Ortvay Tivadar és Hrubant László, 1888. Lelőhelye: OSZK Térképtára, 4619. A térkép a kötetből lett kivéve! Hogy a találgatások milyen „eredményre" vezetnek, jó példa Pesty Frigyes esete, ő a „Feyierchov" eltorzított névalakban Fejércsét vélte megtalálni! Lásd Pesty, 1880. 194. 44 Anjoukori okmánytár. Tom. VIII/5. Szerk. Nagy Imre. Budapest, 1891. 597-599.