Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Újfehértóról - Sípos Ferenc: Újfehértó keletkezése

káptalan előtt Bátori Bereczk fia János fiai László és György birtokaikon sorsot vetve megosztoznak." Csánki Dezsőt az tévesztette meg, hogy az oklevélben Fejértó és Nyíregyháza egymás mellett szerepel: „propterea porció eorum possessionaria in possessionibus Feyertow et Nyreghaza vocatis in eodem comitatu de Zaboch situatis habite...". Ezért gondolt ő a Nyíregyháza közelében fekvő Újfehértóra. Az egymásmellettiség itt azonban véletlen, nem térbeli egymásmellettiséget jelent! Az oklevélben ugyanis sorrendben ezekkel a helynevekkel találkozunk: Bátor, Tímár, Lúgos, Szentmárton, Vasvári, Fejértó, Nyíregyháza, Ecsed, Fábiánháza, Bankneterme, Sárvár monostor, Adony monostora, Pócs. E települések eléggé szétszórtan helyezkednek el két vármegyében, Szabolcsban és Szatmárban. Az oklevél jellegének megfelelően nem a térbeli viszonyuk volt a fontos. Az osztozkodás szempontjából teljesen közömbös, hogy milyen sorrendben említik az egyes falvakat! Az 1357-es oklevél csak egy ág birtokait sorolta fel, a teljes Báthori-vagyon felosztozása 1354-ben történt meg: „1354. jan. 22. Az egri káptalan I. Lajos királynak jolenti, hogy Bátori Bereczk fia ágán leszármazottak között, ezek bihar-, szabolcs- s szatmárvármegyei birtokait három részre felosztotta." 45 Itt már birtokról birtokra haladva sorolja fel a településeket az oklevél. Fejértó és Nyíregyháza nem egymás közelében szerepel. Először Bátor, a főbirtokközpont az osztozás tárgya, ezután következik Levelek, Fejértó és Pócs, majd Rakamaz és Tímár (Szabolcs vármegye). A birtokfelosztás Szatmár vármegyében folytatódik: a sárvári monostorhoz tartozó három falut sorolja fel az oklevél; Kálmándot, Vállajt és Szentmártont. Következik Vasvári, Fábiánháza, majd Ecsed. Végül Adony monostorról és a hozzátartozó kilenc faluról (Abrány, Kenéz, Kókad, Encsencs, Vencsellő, Léta, Lúgos, Büd és Nyíregyháza) esik szó, ezek Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyében fekszenek. Még egy érv: mint láttuk, 1326-ban Báthori Bereck és fiai Ofehértót kapták adományként, lehetetlen, hogy ne Ófehértóról esne szó 1354-ben is, amikor Báthori Bereck leszármazottai a teljes vagyonon megosztoztak, 1357-ben is, amikor az egyik ág tovább osztozott az 1354-ben megszerzett javakon! Az 1357-es oklevélben szereplő Feyertow tehát nagy valószínűséggel a mai Ofehértóval azonosítható. 1379. Ez az oklevél is az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében (Diplomatikai levéltár) található, jelzete: Dl. 30 025.

46 A Fejértónak vásártartást engedélyező I. Lajos a szomszédos településeket nem sorolja fel, csak annyit mond, hogy az adományozás Báthori György fia János kérésére történt („adpeti-tionis instantiam fidelis nostri magistri Johannis filii Georgii de Batur nobis porrectam... ") Fejértó azonosításában segít a genealógia: Az oklevélben szereplő Báthori 45 Uo. 157-166. 46 Megtalálható még: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) Filmtára, D. 123. d.