Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Nyírbátorról - Szabó Géza: Városgazdálkodás a dualizmus kori Nyírbátorban

A városgazdálkodás egyensúlybomlását a '90-es évek közepén olyan jelenségek jelzik, hogy a városföldek bérleti díjait nem tudják behajtani, a városkertben ki nem bérelt istállók árválkodnak, a Rosznyárosi erdőn termelt feles szénát nem tudják árverésen eladni, sőt 1895. szeptember végén már a gubicsot és a szedert is kénytelenek megvételre kínálni.

8 Az 1896-os nyári rovancsolási jegyzőkönyv

9 pedig rámutat a gazdasági kimutatások, főkönyvek, naplók rendetlenségeire, formai szabálytalanságaira. A mulasztást mind a főbíróra, mind a képviselőtestületre meg lehetett állapítani. A féléves túlkiadás 2609 forint 66 krajcár volt, amire ugyan különböző betéteket, nyugtákat tudtak fedezetül felmutatni, de ettől az időtől kezdve a gazdálkodás a városvezetésnek állandó kötéltánc. Azt már 1895-ben kimondja a képviselőtestület, hogy „csak elkerülhetetlen szükség esetében adnak el városi ingatlanokat",

10 így marad a bérleti díjak esetleges emelése, amely még inkább elrettenti a kisbérlőket. A nagybérlők pedig nem szívesen kockáztatták meg, hogy egy megbízhatatlan partnerrel egyezkedjenek, amely nem tudja az akaratát érvényesíteni a városban. így hiába volt az olcsó munkaerő, a nagytőke — elsősorban a BONI Rt. — inkább Nyírbátortól távol levő bérelt uradalmakban termeltette meg a mezőgazdasági gyáregységei számára szükséges mezőgazdasági termékeket.

11 A bérleti díjak emelése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, 1896-ban a költségvetés szerint előirányzott kiadásokból már 8333 forint 96 krajcár volt fede12 zetlen. A vagyonkezelés megvizsgálására az alispán felállított egy bizottságot, amely csak az összekuszálódott tényállást regisztrálta, és jobb híján abban látta a megoldást, hogy az esetlegessé vált tartozások kiegyenlítésére rövid lejáratú kölcsönöket vegyen fel a város, és vessen ki pótadót. Ettől kezdve éveken keresztül vizsgálják a város vagyonkezelését különböző szintű bizottságok. Határozatok születnek a pénzügyi egyensúly visszaállítására, de mivel az alapproblémát a különböző személyi összetételű városvezetés nem tudja megoldani, egyre nagyobb nyomásként nehezedik rájuk, hogy a városföldek egy részét (egyre nagyobb részét) el kellene adni. Ezt viszont a korábban említett okok miatt nem lehetett végrehajtani. Egyetlen út maradt az évről évre óhajtott nádszálhoz: a hitelek. A hitelek a város számára is ördögi kört rajzoltak a jövő horizontjára. Ahogy esedékessé vált egy adósság törlesztése, úgy kellett az újabb hiteleket felvenni. Különböző pénzintézetektől, de főként a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól és a Nyírbátori Takarékpénztártól, különböző kamatlábakkal 1886 októberétől 8 SZSZBML, V. 375. 1895. szept. 15. és szept. 29. jkv. 9

Uo. 1896. júl. 24. jkv. 10 Uo. 1895. szept. 3. jkv. 11 Berecz Dezső: A Növényolaj ipari és Mosószergyártó Vállalat Nyírbátori Növényolaj gyárának története. Kézirat. 1977. 115. 12 SZSZBML, V. 375. 1896. júl. 31. jkv.