Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején

Mandrik, Ivan AGRÁRPROBLÉMÁK KÁRPÁTALJÁN A XIX. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A XX. SZÁZAD ELEJÉN Az ukrán történetírás nagy jelentőséget tulajdonított a falusi agrárkérdés elméleti feltárásának. Jelentős tudományos érdeklődésre tart számot a kárpátaljai parasztság története a XIX. század második felében, a XX. század elején. Tekintet nélkül arra, hogy ennek a problémának jó néhány tudományos munkát szenteltek, nem minden oldalról került sor megfelelő mélységű feltárásra, és sok eleme elavult. A vidék agrártörténetének általános munkáiban a témát a magyar tudósok tárták fel. A probléma mély elemzésére szolgáló, meglévő archív anyagok közlemények, források magyar nyelvűek. Az 1848-49-es magyar forradalom, megszüntetve a jobbágyságot, nagy teret nyitott az ország mezőgazdaságában az áru- és pénzviszonyok fejlődésének. Ez a folyamat még jobban felgyorsult az 1867-es kiegyezés után, amely Magyarország politikai helyzetének stabilizációjához vezetett. A feudális viszonyok maradványa megjelenik a magán- és állami nagybirtokok meglétében, a kisbirtokos falusi parasztság különböző kizsákmányolási formáinak megmaradásában (bérmunka, legelők, stb.). A nagy földbirtokok, a felülről megvalósított agrárreform a falu változásának lassú ütemét jelölte ki. A kapitalizmus fokozatosan utat tört a földművelés haladásának irányába, amely átfogta a produktív erőket, mint a termelési viszonyok körét, beleértve a kárpátaljai falu társadalmi szerkezetét is. AXIX. század végi, XX. század eleji Kárpátalja mezőgazdaságában megtaláljuk a kapitalista gazdálkodás tipikus vonásait, a bérleti rendszer kiszélesedését, a pénztőke fokozatos beáramlását, a falusi gazdaságok lerombolását és a társadalmi differenciálódás erősödését, a bérmunka alkalmazását. Gazdasági, társadalmi és pszichológiai változások mentek végbe, ami új vonásokat hozott a falusi parasztság életébe. A XX. század elejétől jelenik meg a terület agrár túlnépesedése, amely különböző változatokban kíséri végig a lakosságot a XX. század végéig. A falvakban mindig volt munkaerő-felesleg, ami különféle problémákat vetett fel. Erről napjainkban is meggyőződhetünk. Az agrár túlnépesedésnek — szerintünk — különböző okai voltak: természeti, demográfiai, gazdasági és politikai. Az utóbbi évtizedekben kutatóink hajlottak arra, hogy a gazdasági és politikai tényezőket helyezzék előtérbe, holott ki kell deríteni, fel kell tárni e jelenség objektív okait, amit nem tudtak megoldani az egész XX. század folyamán, bár megpróbálták "orvosolni" még az úgynevezett "Hegyvidéki akció" alatt, mely Egan Ede nevéhez fűződik.