Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején

A jelenlegi Kárpátalja területén négy közigazgatási vármegye volt - Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros, melyek összterülete 18 233 km. 1 E terület egy har­mada ma Románia, Magyarország és Szlovákia része. A négy vármegyében 1869-ben 577 483 fő élt. 2 1910. évre a lakosság száma elérte a 848 160 főt, azaz 40 év alatt 270 ezerrel növekedett. Nemzetiségi összetétele: főképp ukrán, a sta­tisztika szerint 405 994 fő, magyar nemzetiségű — 153 492 fő, zsidó — 128 791 fő, román — 94 260 fő, szlovák — 37 990 fő, német — 24 100 fő, más nemzeti­ségű - 3533 fő 3 . Kárpátalja népszaporulata, tekintet nélkül a magas halálozásra és kivándorlásra a legmagasabb volt egész Magyarországon belül. Kárpátalja mezőgazdasága, mint ipara is a XIX. század végén, XX. szá­zad elején lassan fejlődött, Magyarország bármelyik régiójához képest ez a terü­let volt a legelmaradottabb. Az alföldi részeken a nagy földbirtokok fennmaradá­sa, a hegyvidék kis területű termőföldjei, a jelentéktelen ipar nem volt képes fel­szívni a munkaerő felesleget. Az agrár túlnépesedés, a munkaerő-felesleg kiván­dorláshoz vezetett, ami a XX. század végétől mind nagyobb méreteket öltött. 1890-ben Kárpátalján a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 194087 fő, azaz a munkaképes lakosság 86,7%-a. Az 1900. évre az agrár ágazat­ban 227 939 fő dolgozott, ami a munkaképes lakosság 81,1%-a 4 . Mint látható, 10 év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma közel 35 ezer fővel növeke­dett, ami visszahatott az általános gazdasági folyamatokra. A vidék agrár problémájának középpontjában a jelentős földnélküliség volt. Rendkívül kevés szántóföld volt a hegyi és hegyaljai körzetekben, amely rá­adásul egyenlőtlenül oszlott meg. így Bereg vármegyében az 1895. évi statiszti­kai adatok szerint a gazdaságok 52,99%-a a kisgazdaságokhoz tartozott (5 hold­nál kevesebb), 46,4%-a — középgazdaság (5-100 hold között), 0,49%-a — nagy­gazdaság (100-1000 hold), 0,11%-latifundium (1000 hold felett). A földbirtokok mértéke az alábbiak szerint oszlott meg: 6,13%, 36,94%, 8,27% és 48,56% 5. Ily módon a termőföldek több, mint a fele a nagybirtokosok tulajdonában volt, akik az árutermékek legnagyobb részét állították elő. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kárpátaljai viszonyok között az 5 hold földdel rendelkező parasztság nem tudta eltartani a családját még akkor sem, ha az egész földtulajdona termőföld lett volna. Ezért a parasztság azon része, melynek 5-10 hold földje volt, alig tudott ötről a hatra vergődni, az uzsorások ke­zére jutott, csődbement. 1901-ben a Perecsenyi járásban Bercsényifalvának (Dubrinics) 1200 lako­sa volt. Itt 251 kisgazdaság és 2 nagyobb gazdaság volt. A parasztság összes föld­birtoka 530 hold szántóföld, 710 hold kaszáló, 448 hold legelő, 821 hold erdő. A falu birtoka összesen 2660 hold, melyhez még hozzá kell adni 152 hold háztájit. Alakosság 800 db szarvasmarhát, 127 db lovat, 122 db juhot, 184 db sertést, az­az összesen 1233 db állatot tartott. 6

Next

/
Thumbnails
Contents