Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején

A jelenlegi Kárpátalja területén négy közigazgatási vármegye volt - Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros, melyek összterülete 18 233 km.

1 E terület egy harmada ma Románia, Magyarország és Szlovákia része. A négy vármegyében 1869-ben 577 483 fő élt.

2 1910. évre a lakosság száma elérte a 848 160 főt, azaz 40 év alatt 270 ezerrel növekedett. Nemzetiségi összetétele: főképp ukrán, a statisztika szerint 405 994 fő, magyar nemzetiségű — 153 492 fő, zsidó — 128 791 fő, román — 94 260 fő, szlovák — 37 990 fő, német — 24 100 fő, más nemzetiségű - 3533 fő

3

. Kárpátalja népszaporulata, tekintet nélkül a magas halálozásra és kivándorlásra a legmagasabb volt egész Magyarországon belül. Kárpátalja mezőgazdasága, mint ipara is a XIX. század végén, XX. század elején lassan fejlődött, Magyarország bármelyik régiójához képest ez a terület volt a legelmaradottabb. Az alföldi részeken a nagy földbirtokok fennmaradása, a hegyvidék kis területű termőföldjei, a jelentéktelen ipar nem volt képes felszívni a munkaerő felesleget. Az agrár túlnépesedés, a munkaerő-felesleg kivándorláshoz vezetett, ami a XX. század végétől mind nagyobb méreteket öltött. 1890-ben Kárpátalján a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 194087 fő, azaz a munkaképes lakosság 86,7%-a. Az 1900. évre az agrár ágazatban 227 939 fő dolgozott, ami a munkaképes lakosság 81,1%-a

4

. Mint látható, 10 év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma közel 35 ezer fővel növekedett, ami visszahatott az általános gazdasági folyamatokra. A vidék agrár problémájának középpontjában a jelentős földnélküliség volt. Rendkívül kevés szántóföld volt a hegyi és hegyaljai körzetekben, amely ráadásul egyenlőtlenül oszlott meg. így Bereg vármegyében az 1895. évi statisztikai adatok szerint a gazdaságok 52,99%-a a kisgazdaságokhoz tartozott (5 holdnál kevesebb), 46,4%-a — középgazdaság (5-100 hold között), 0,49%-a — nagygazdaság (100-1000 hold), 0,11%-latifundium (1000 hold felett). A földbirtokok mértéke az alábbiak szerint oszlott meg: 6,13%, 36,94%, 8,27% és 48,56% 5. Ily módon a termőföldek több, mint a fele a nagybirtokosok tulajdonában volt, akik az árutermékek legnagyobb részét állították elő. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kárpátaljai viszonyok között az 5 hold földdel rendelkező parasztság nem tudta eltartani a családját még akkor sem, ha az egész földtulajdona termőföld lett volna. Ezért a parasztság azon része, melynek 5-10 hold földje volt, alig tudott ötről a hatra vergődni, az uzsorások kezére jutott, csődbement. 1901-ben a Perecsenyi járásban Bercsényifalvának (Dubrinics) 1200 lakosa volt. Itt 251 kisgazdaság és 2 nagyobb gazdaság volt. A parasztság összes földbirtoka 530 hold szántóföld, 710 hold kaszáló, 448 hold legelő, 821 hold erdő. A falu birtoka összesen 2660 hold, melyhez még hozzá kell adni 152 hold háztájit. Alakosság 800 db szarvasmarhát, 127 db lovat, 122 db juhot, 184 db sertést, azaz összesen 1233 db állatot tartott.

6