Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás

losok, kőművesek, szabók és sörfőzők. 14 A városba így 1730-ban összesen 40 csa­lád, azaz 199 fő volt az új telepes. A következő évben még 5 alkalommal 150 fő, 1732-ben 26 fő, 1733-ban pedig további 5 fő érkezett. 15 Az ezt követő években betelepülők között sokan voltak tehetősek. 1733. május 29-én pl. 15 olyan család nyilvánította ki Munkácsra való telepedési szán­dékát, amelynek összjövedelme 2025 forint, azaz fejenként 130 forint volt. 16 1741-ben újabb 5 család jelentkezett az áttelepülésre. 17 A németek letelepítése Kárpátalján nagyobb részt szervezetten, és állami­lag ellenőrzötten folyt. A telepesek engedményeik által kedvezőbb helyzetbe ju­tottak, mint amilyenben az őslakosság élt. Az első települési hullám után rövid szünet következett. Majd csak 1746. május 24-én jelezte Frankföldről 25-30 család a munkácsi uradalomba való átte­lepedési szándékát. Ők Beregszászban telepedtek le. 18 Ez év június 25-én meghalt Schönborn Frigyes Károly. 19 Halála azonban nem akadályozta a további telepítést. Schönborn-Menfort grófnő, a kiskorú Jenő Ervin anyja és gyámja ugyanis 1749. december 9-én új "Áttelepedési Feltételek"­et bocsátott ki, amely a korábbi feltételek mellett újakat is ígért. Ennek hatására újabb német falvak alakultak Munkács körzetében. Az itt letelepedők 6 évre men­tesültek az adó- és jobbágyi kötelességek alól. 20 Az "Áttelepülési Szabályoknak" megfelelően 1750-ben 8 család telepe­dett át Würzburgból Pósaházára, 19 család pedig Beregszászba. Schönborg­Menfort grófnő Felső-Ausztriából is hívott még németeket, akik közül 1758-59­ben 21 család érkezett Kárpátaljára. 21 1761. november 22-én adták közre a harmadik "Áttelepülési Szabályzat­ot, amely alapvetően meghatározta a további bevándorlást. Ez a szabályzat lénye­gesen eltért az előzőektől. Bevezetője az uradalom gazdasági és természeti elő­nyeiről szólt. Célja az volt, hogy miután Ausztria elvesztette Sziléziát, az urada­lom saját birtokaira telepítse a számára hasznos iparosokat és parasztokat. 22 Az át­településre jelentkezők között voltak építészek, szövőmesterek, kőfaragók, bőr­feldolgozók és más kézművesek, ugyanis ezek az új helyet előnyösnek látták szö­vő- és bőrfeldolgozó műhelyeik felállítására. E műhelyekbe a helybeli olcsó nyersanyag mellett biztosíthatták az utánpótlást is. 23 Ekkor Schönborn Jenő Ervin hívására újra megindult Kárpátaljára egy nagyarányú bevándorlás. 1761-ben a Schönbornok ausztriai birtokairól Munkács­ra 2, 1762-ben 15, 1765-ben 61 család, majd 1766-67-ben 5, 1769-ben 6, 1773­ban és 1774-ben 33-33 fő telepedett itt le. 24 1788-ban a munkácsi uradalomban összeírták a bevándorlókat. Ennek alapján 1730-1774 között Munkácsra és környékére 197 német család (874 fő), Beregszászba 71 család (350-400 fő) érkezett. 1774-ig összesen tehát 268 család,

Next

/
Thumbnails
Contents