Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás

losok, kőművesek, szabók és sörfőzők.

14 A városba így 1730-ban összesen 40 család, azaz 199 fő volt az új telepes. A következő évben még 5 alkalommal 150 fő, 1732-ben 26 fő, 1733-ban pedig további 5 fő érkezett.

15 Az ezt követő években betelepülők között sokan voltak tehetősek. 1733. május 29-én pl. 15 olyan család nyilvánította ki Munkácsra való telepedési szándékát, amelynek összjövedelme 2025 forint, azaz fejenként 130 forint volt.

16 1741-ben újabb 5 család jelentkezett az áttelepülésre.

17 A németek letelepítése Kárpátalján nagyobb részt szervezetten, és államilag ellenőrzötten folyt. A telepesek engedményeik által kedvezőbb helyzetbe jutottak, mint amilyenben az őslakosság élt. Az első települési hullám után rövid szünet következett. Majd csak 1746. május 24-én jelezte Frankföldről 25-30 család a munkácsi uradalomba való áttelepedési szándékát. Ők Beregszászban telepedtek le.

18 Ez év június 25-én meghalt Schönborn Frigyes Károly.

19 Halála azonban nem akadályozta a további telepítést. Schönborn-Menfort grófnő, a kiskorú Jenő Ervin anyja és gyámja ugyanis 1749. december 9-én új "Áttelepedési Feltételek"et bocsátott ki, amely a korábbi feltételek mellett újakat is ígért. Ennek hatására újabb német falvak alakultak Munkács körzetében. Az itt letelepedők 6 évre mentesültek az adó- és jobbágyi kötelességek alól.

20 Az "Áttelepülési Szabályoknak" megfelelően 1750-ben 8 család telepedett át Würzburgból Pósaházára, 19 család pedig Beregszászba. SchönborgMenfort grófnő Felső-Ausztriából is hívott még németeket, akik közül 1758-59ben 21 család érkezett Kárpátaljára.

21 1761. november 22-én adták közre a harmadik "Áttelepülési Szabályzatot, amely alapvetően meghatározta a további bevándorlást. Ez a szabályzat lényegesen eltért az előzőektől. Bevezetője az uradalom gazdasági és természeti előnyeiről szólt. Célja az volt, hogy miután Ausztria elvesztette Sziléziát, az uradalom saját birtokaira telepítse a számára hasznos iparosokat és parasztokat.

22 Az áttelepülésre jelentkezők között voltak építészek, szövőmesterek, kőfaragók, bőrfeldolgozók és más kézművesek, ugyanis ezek az új helyet előnyösnek látták szövő- és bőrfeldolgozó műhelyeik felállítására. E műhelyekbe a helybeli olcsó nyersanyag mellett biztosíthatták az utánpótlást is.

23 Ekkor Schönborn Jenő Ervin hívására újra megindult Kárpátaljára egy nagyarányú bevándorlás. 1761-ben a Schönbornok ausztriai birtokairól Munkácsra 2, 1762-ben 15, 1765-ben 61 család, majd 1766-67-ben 5, 1769-ben 6, 1773ban és 1774-ben 33-33 fő telepedett itt le.

24 1788-ban a munkácsi uradalomban összeírták a bevándorlókat. Ennek alapján 1730-1774 között Munkácsra és környékére 197 német család (874 fő), Beregszászba 71 család (350-400 fő) érkezett. 1774-ig összesen tehát 268 család,