Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésének levéltári forrásai Szlovákiában

áttelepülési szándékát visszavonók vagyon és esetleg állampolgári jogok megcsorbításának lesznek kitéve visszamaradásuk esetén. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy több család kik jelentkezésüket már visszavonták előbbiektől tartván, áttelepülni szándékoznak, elhatározásuk és meggyőződésük ellenére." - jelenti a MÁK kirendeltség vezetője 1947. áprilisában.

5

1 A CsÁB kirendeltség havonta küldte helyzetjelentését a központnak Budapestre. Az áttelepülés első szakaszának befejeztével Nyíregyházáról 1947-ben több szlovák nem települt át. Akirendeltség vezetője 1947. szeptember havi jelentésében rámutat, körzetéből az átteíepülésre várók száma 700 személy, és egy esetleges toborzás esetén újabb 20002500 személyt lehetne a jegyzékbe felvenni.

52 A magyar propagandáról szólva leírja, hogy "1947.szeptember 21-én a római katolikus templomban felolvasták Mindszenty pásztorlevelét, amely egészében az áttelepüléssel foglalkozott, s melyben rámutatott az egész lakosságcsere embertelen mivoltára". Majd így folytatja: ... ez a jelenség depresszíven hatott az áttelepülés jelentkezőire, és rámutatnak, hogy Mindszenty nagy úr, akire a kormány is hallgat és az egésznek a következménye az egész lakosságcsere leállítása lesz".

53 A visszamaradt jelentkezettek csoportja 1947 őszére teljesen elbizonytalanodott. Nem tudták, átjutnak-e Szlovákiába a tél beállta előtt vagy sem. Ebből következően legtöbbjük berendezkedett a télre és a CsÁB munkatársainak kijelentették, hogy ezután már nem szándékoznak áttelepülni. Kerülték a közvetlen kapcsolatot a CsÁB munkatársaival, sőt tömegesen küldték vissza a kirendeltségbe a Sloboda című napilapot. "Elegünk van a bizonytalan életből, végre nyugalmat és békességet szeretnénk a magyar polgártársainktól és a hivataloktól" - nyilatkozták. Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen akkor miért jelentkeztek az átteíepülésre, azt a választ adták, hogy "...annak idején nem volt munkalehetőség, a pénz sem ért semmit és a kedvező csehszlovákiai helyzet vonzotta őket".

54 1.8. Az 1848-as év a csehszlovák vezetés elvárásaival ellentétben kezdődött. Január és február hónapokban a tél miatt szünetelt a kölcsönös lakosságcsere. A csehszlovák kormánybiztos, Okáli február 29-én elhagyta Budapestet és visszatért Pozsonyba, ahol is kinevezték belügyi megbízottnak. A magyar kormányt egyre jobban aggasztották a visszamaradt szlovákiai magyarsággal szemben elkövetett intézkedések. A külügyminisztérium a nagykövetségen keresztül figyelmeztette a csehszlovák felet, és a népcsere leállításával fenyegette meg. A legnagyobb fejtörést viszont a paritás elvének csehszlovák részről történő be nem tartása okozta. A magyar szerelvények rendszeresen indultak Szlovákiából, míg a szlovák áttelepülők közül az önkéntesség elve alapján egyre többen tagadták meg az áttelepülést.

55 A CsÁB szervei éppen ezért fokozták tevékenységüket és igye-