Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésének levéltári forrásai Szlovákiában

Novomesk oktatásügyi megbízott fogadta ünnepi szavakkal a szlovákok első csoportját.

43 Az első szerelvényt követően egymás után folyamatosan indultak a szlovákokat szállító szerelvények Nyíregyházáról a lévai járásba. Az első teljes szerelvény, amelyről nem maradt vissza senki sem, április 14-én hagyta el Nyíregyházát, ez 32 család és 133 személy volt.

44 A lakosságcsere első évében és annak első szakaszában összesen 27 transzport indult Nyíregyházáról 1947. április 11. és május 14-e között.

45 Az út általában 2 napig tartott, hacsak nem jött közbe valami, mint például a B 23-8-13-as szerelvénynél, mely a pilismonori vonalon kigyulladt.

46 Az áttelepültek számának meghatározásánál a források nem azonosak. Lényegében ez érthető is. Más adatot kapunk a MÁK, a lévai Telepítési Hivatal és a CsÁB központ kimutatásaiból. Ez utóbbit alapul véve 1947-ben összesen 3417 személy települt át Csehszlovákiába. Ebből a számból a lévai Telepítési Hivatal statisztikája szerint 3 084-en a lévai és a zseüzi járásban lettek elhelyezve.

47 A különbözetet az ún. nyolcasok alkotják, akik Csehországba kerültek. A szlovák statisztikai kimutatásokból pontos képet alkothatunk az áttelepült tirpákság vagyoni helyzetéről. A 27 transzporttal összesen 312 lovat, 729 szarvasmarhát, 2454 sertést, 126 juhot, 69 kecskét, 10791 baromfit, 72 vetőgépet, 41 gereblyéző gépet, 285 szekeret, 194 ekét, 1 traktort, cséplőgépet és kaszálógépet hoztak magukkal Szlovákiába.

48 A lakosságcserét megelőző csehszlovák propagandáról dióhéjban már szóltunk. Arról viszont, hogy a Nyíregyházán és annak környékén élő szlovákok hogyan viszonyultak az áttelepüíéshez, még nem. Tegyünk egy kis kitérőt és gondolatban térjünk vissza egészen 1946. tavaszához, mikor országszerte megkezdődött a toborzás az átteíepülésre. A toborzás nagyon átgondoltan és a célnak megfelelően volt elkészítve. A stratégiát a propaganda csoport egyik üléséről készült jelentés fedi fel:" ...munkatársainknak minden egyes településen az átteíepülésre meg kell nyernie 3-4 módosabb gazdát, akiket majd követni fognak a szegényebbek is. " - áll a jelentésben.

49 Azonban ez sem országszerte, sem Nyíregyházán nem volt általános. A vagyonösszeíró bizottság magyar tagjai 1947. III. 30-i jelentésükben általános benyomásaikról így nyilatkoznak: "...a Szlovákiába kitelepülök legnagyobb része el akar menni, kivéve a módosabbakat. Ennek dacára művelik földjeiket, ritka kivétellel. A kitelepülőknek sok juttatott földje van, mert sok a gyerek egy-egy családban. A kitelepülőkkel elég ellenséges a helyzet, minden bajt azoknak rónak fel. "

50 De a többséget a nemzeti elv és a jobb megélhetés lehetősége nem tántorította el az áttelepüléstől. Talán az első szerelvény elindulása körül támadt problémák jellemezték legjobban a tirpákok lelkivilágát."...általában az a vélemény alakult ki - valószínűleg tudatos ily irányú információ nyújtások után - hogy az