Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésének levéltári forrásai Szlovákiában

szlovák kormányt - a konferencián a németek kitelepítéséről hozott döntés nem vonatkozik a szlovákiai magyar nemzeti kissebségre. Ugyanakkor a két fél tudomására hozta, hogy Washington örömmel venné, ha a magyar és a csehszlovák kormány közösen találna megoldást.

6 Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, a két kormány közti tárgyalások végül is azt eredményezték, hogy 1946. február 27-én Budapesten, Gyöngyösi magyar külügyminiszter és Clementis csehszlovák külögyi államtitkár aláírta a lakosságcsere egyezményt. Az egyezmény alapelve az volt, hogy a csehszlovák kormány annyi szlovákiai magyart jelöl ki áttelepítésre, ahány magyarországi szlovák önkéntesen jelentkezik Csehszlovákiába való áttelepülésre. 1.2. Az egyezmény aláírását megelőző prágai tárgyaláson a két fél megegyezett a kölcsönös lakosságcserében és a levéltári források arra utalnak, hogy a szerződés konkrét tartalmában is. Ezt támasztja alá a Megbízottak Testületének 1946. február 15-i 33. ülésének anyaga, melyen a Testület az egyezmény II. cikkelye értelmében elfogadta a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság /CsÁB - CsPKV szabályrendeletét.

7 A jegyzőkönyv alapján a CsÁB feladata volt végrehajtani az egyezmény értelméből kifolyó összes előmunkálatokat a magyarországi szlovákok és csehek áttelepülését illetően. A CsÁB-nak 4 szerve volt Magyarországon.

8 - 1. kormánymegbízott - 2. központi hivatal - 3. területi kirendeltségek - 4. bizottsági kirendeltségek Minket elsősorban a központi hivatal és a területi kirendeltségek szerkezete és nem utolsó sorban azok tevékenysége foglalkoztat, melyen keresztül képet kaphatunk a nyíregyházi szlovákság- tirpákság áttelepüléséről. A központi hivatal székhelye Budapesten volt, ahonnan irányították és koordinálták a Bizottság magyarországi tevékenységét. A központi hivatalt a titkárság és nyolc szakosztály /szervezési, jogi, propaganda, gazdasági, közlekedési, kulturális-népművelési, statisztikai és szociális-egészségügyi/ alkotta. Magyarország szlovákok által lakott vidékein területi kirendeltségek alakultak azzal a céllal, hogy a megszabott földrajzi területen belül az áttelepülést szervezzék. A területi kirendeltségek személyzetét a hivatalvezető, tudományos munkatárs, gazdasági előadó, segédszemélyzet, katonai egység és a gépkocsivezetők alkották. Ezen kívül minden egyes területi kirendeltség mellett működött egy ún. "mozgó egység" /pohyblivá brigáda/, melynek elsődleges feladata az áttelepülés propagálása volt.

9