Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésének levéltári forrásai Szlovákiában
Az ország területén 16 területi kirendeltséget állítottak fel, később ez a szám 18-ra nőtt. Ezek a következők voltak: 1. körzet: Budapest, 2. Budapest környéke, 3. Aszód /Gödöllő, Vác, Aszód/, 4. Kiskőrös /Pest megye déli része/, 5. Esztergom /Pest megye észak-nyugati része valamint Esztergom megye/, 6. Bánhida /Komárom megye és a bakonyi diaszpóra/, 7. Nógrád /Nógrád és Szob/, 8. Balassagyarmat /B.gyarmat és Szécsény/, 9. Salgótarján és Szécsény/, 10. Miskolc /Heves megye/, 11. Forró /Abaúj megye/, 12. Sárospatak/Dél-Zemplén / 13. Nyíregyháza /a város és Szabolcs megye/, 14. Szarvas /város és környéke/, 15. Békéscsaba /a város és környéke/, 16. Tótkomlós / a város és környéke/. 10 A13. körzet tehát nyíregyházi székhellyel működött és intézte a városban ül. a tanyabokrokban, valamint Szabolcs megye egyéb településein élő szlovákság önkéntes áttelepülését /Cseh/- Szlovákiába. A budapesti központi hivatal 1946. március 4-én kezdte meg tevékenységét. Ezt követően indították be munkájukat a területi kirendeltségek is. A hivatal vezetője Nyíregyházán Frantiek Fetterik volt, a civil /polgári/ személyzethez tartozott 1 szociográfus, 1 irodai hivatalnok, 3 segédszemélyzet, összesen tehát 7 személy. A fegyveres testületet 4 katona alkotta. Feladatuk a hivatal alkalmazottjai akadálymentes tevékenységének biztosítása volt. A kirendeltségnek 1 személy és 1 teherautója volt 3 gépkocsivezetővel. A már említett "mozgó egység" 10 főből állt. Mindent egybevetve a 13. körzet kirendeltsége 24 személlyel vágott neki a feladatnak. 11 ACsÁB 1946. március 4-én megkezdte a toborzást az áttelepülésre a magyarországi szlovákok körében. A kulturális-népművelési szakosztály feladata volt, hogy minél több szlovákot ül. szlovák származású egyént megnyerjen az áttelepülésre. Ezt a célt szolgálták a színházi előadások, énekkari fellépések és a filmvetítések. Négy hét folyamán 81 fellépésen szerepeltek a Turócszentmártoni Kamaraszínház, a Szlovák Tanítók Énekkara és a Bradlan nevű nagyszombati munkáskórus művészei, többek között Nyíregyházán is. 12 Az áttelepülés propagálásához óriási mennyiségű plakátot, szórólapot, brosúrát használt fel a propaganda szakosztály. A CsÁB szlovákiai szócsöve a Národná Obroda, Magyarországon a napilappá változott Sloboda, a SzAF addigi hetilapja lett. 13 Apropagandához szervesen hozzátartoztak a filmvetítések, melyek 1946. március 23-án kezdődtek el. A szlovákok körében a Jánoik című film örvendett a legnagyobb népszerűségnek. A magyar hivatalok a film vetítéséhez számos esetben akadályt gördítettek t A belügyminisztérium szerint a film sok félreérthető jelentetet tartalmaz, ezért elrendelte, hogy minden egyes vetítés előtt rövid ismertető előadás hangozzék el a film tartalmáról. Az említett filmen kívül vígjátékokat, filmhíradókat és Csehszlovákiáról szóló ismeretterjesztő filmeket vetítettek 113 községben 170 előadáson 53.000 néző előtt. 14 A filmeseknél maradva meg kell jegyezni, hogy nem csak vetíteni jártak az egyes településekre, hanem a toborzást filmre is vették. Megörökítve ezzel a helyiek folklórját, szociális
