Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésének levéltári forrásai Szlovákiában

Bukovszky László A NYÍREGYHÁZI TÍRPÁKSÁG ÁTTELEPÜLÉSÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI SZLOVÁKIÁBAN 1.1. A második világháború befejezését követően Csehszlovákia felszabadulásával a külföldön élő szlovákok és csehek széles körében elterjedt a vágy, hogy visszatérjenek a valamikori szülőföldre. A repatriado néven beindult folyamatot a csehszlovák kormány jogilag kétoldalú szerződéssel biztosította a Szovjetunióval, Romániával, Jugoszláviával és Bulgáriával. Az említett négy országon kívül is sokan tértek "haza", többek között Franciaországból, Németországból, Lengyelországból, Ausztriából és más államból, holott ezekkel az országokkal nem született megegyezés a csehek és szlovákok visszatéréséről.

1 A Magyarországon élő szlovák és cseh nemzetiségű ill. származású polgárok kérdése más vonatkozású volt. Az államhatalom részéről visszatérésük elsősorban nemzeti és politikai célként, a szlovákiai magyar kisebbséggel szemben pedig eszközként szolgált. A Telepítési Hivatal 1945. szeptember 1-én foglalkozott érdemileg először a magyarországi szlovákok és csehek repatriálásával a Szövetséges Ellenőrző Bizottság csehszlovák delegációjának repatriációs oszályával folytatott megbeszélésén.

2 Létrehoztak egy különleges osztályt a Szlávok Antifasiszta Frontjának /SzAF/ szlovák szekciójával karöltve. A szlovák szekció e küldetésében jelentős szerepet vállalva, tevékenységét három irányban szándékozott folytatni a magyarországi szlovákok és csehek körében: a nemzeti öntudat felébresztésére az áttelepülés szervezésére és magára az áttelepülésre összpontosítva.

3 A szlovák szekció vezetőinek álláspontja fokozatosan alakult ki és változott, de elsődleges célja a szlovákok Szlovákiába való áttelepülése volt. Az áttelepülés gyökere a két világháború közti időszakra nyúlik vissza, kezdeményezői a dél-alföldi szlovákság képviselői voltak.

4 A magyarországi szlovákság áttelepülését a londoni emigráns csehszlovák kormány is pártfogása alá vette, feltételezve, hogy ezzel majd véglegesen megoldja a szlovákiai magyarság kérdését. Ezt megelőzően 1945. júniusában a SzAF szlovák szekciójának 40 tagú küldöttsége Csehszlovákiában járt és tájékoztatta a kormány tagjait a magyarországi szlovákok áttelepülési szándékáról.

5 Ez a látogatás még a potsdami értekezlet előtt történt, amikor még nem lehetett biztosan tudni, hogyan viszonyulnak a nagyhatalmak a szlovákiai magyarság egyoldalú kitelepítéséhez, melyet Beneék szorgalmaztak. Az amerikai külügyminiszter J. O. Byrnes 1945. októberében a prágai és budapesti nagykövetet rendeletben utasította, hogy értesítsék a magyar ill. cseh-