Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Néző István: A Felsőszabolcs című lap története 1920–1938.

négy nyomdatulajdonos közül egyedül a Berger cég nem volt szombatos.

64 A lap nyomdája /Klein Gyula/ tehát az volt. 1926-ban közlik, hogy miképpen alakult az olvasók száma: "Hirdessen a kibővített Felső-Szabolcsban, melynek olvasótábora megháromszorozódott. "

65 Már csak az a kérdés maradt az utókorra, hogy mihez képest? Az egyik visszaemlékező nyomdász szerint az 1930-40-es években a lap kb. 1000 példányban kelt el.

66 További adatokat ezideig nem sikerült fellelnünk. A Felsőszabolcs önmagáról Az újság szemléletének, irányultságának megítélését segíti, ha megvizsgáljuk, hogy miképpen vélekedett önmaga feladatáról, hivatásáról. Mely célokat tartott követendőknek, melyeket utasított el? Az induláskor így vall a szerkesztő: "Amennyire csekély erőnkből telik, tántoríthatatlanul a Krisztus tanította morál talaján állva, a honszeretet, egyetértés és polgári becsület hármas erényével akarjuk hazánk javát előmozdítani. Ezért minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a nemzeti érzést ápoljuk, mint jövendő fennmaradásunk biztosításának zálogát. Küzdeni fogunk az internacionalizmus ellen, botorságnak tartjuk már csak azért is, mert ha a körülöttünk alakuló, de a már meglévő államok erős nemzeti alapon szerveződnek, akkor mi nem kísérletezhetünk a nemzetközi maszlaggal... Lapunk másik célja pedig az lesz, hogy a vármegye felső része, nevezetesen a kisvárdai és tiszai járás között összekötő kapcsot teremtsünk. Legyen olyan orgánum, amelyben e szűkebb vidék közös érdekeit, céljait, feladatait meglehessen beszélni.

6

'

1 Ezeken a kijelentéseken, s főleg az első részen, nem kell csodálkozni, s nem a mai viszonyokból, ideológiákból kiindulva kell értelmezni. Az adott történelmi helyzetben nem lehetett más álláspont. Nem a józan ész, nem a politikai ideálok, hanem a realizálódó veszteségek határozták meg a közgondolkodást. Szükségszerű volt a nemzeti érzés erőteljes hangsúlyozása, s ez nem azonos a nacionalizmussal. Törvényszerű az is, hogy a kozmopolitizmus, az internacionalizmus egyértelműen a kommunizmussal került beazonosításra. Történelmileg azonban hozzátehetjük, hogy nem a proletárdiktatúra idézte elő Trianont. A háborúhoz vezető úttal nem foglalkoztak különösebben az újságírók, ill. a Felsőszabolcs cikkírói: Öt évvel az indulás után újabb "hitvallás" olvasható: "...az általunk megjelölt úton kitartottunk mostanáig, mert kulturmissiót láttunk teljesíteni abban, hogy Kisvárdán egy magyar nemzeti irányú lapot tartunk fenn. "

68 Itt is a szellemi irányvonal kijelölése a fontos, noha a lap által közölt írásokból is levonhatta a korabeli olvasó az elkötelezettség irányát. Az önigazolás azonban mindig alkalmas lehet a további évek végigkűzdéséhez.