Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Lekli Béla: Tarpa névmagyarázata

Ugyanezt a Túrba (Torba) nevet viselte egy 1266-ban és 1276-ban említett Csongrád megyei föld is. Acsanádi várnépek által lakott település valószínűleg elpusztult a tatárjáráskor. A Zeyhan kun herceg nevét őrző Száján falu helyén fekhetett.

6 Ugyancsak a Torpa név bukkan fel az Árpád-kori Pozsony vármegye Chactorba helynevének második tagjában. Ezek a korai oklevéli adatok teljesen megegyeznek a beregi Tarpa nevünk első írott alakjaival. Egyáltalán nem azonosíthatók viszont a szláv Trpa és a magyar Törpe nevekkel. Maksai Ferencnek a középkori Szatmár településtörténetét leíró művéből pedig azt is tudjuk, hogy éppen Szatmár megye észak-nyugati részén, Tarpa közelében fordul elő leggyakrabban a név. 1415-ben Pályiban Tarpa, 1466-ban Szamosszegen Torpa, 1480-ban Szekeresen Tharpa nevű személy él.

7 Ezzel a névvel azonosíthatjuk a közeli Nagydobos Darba hegységének a nevét is.

8 Nem csoda tehát, ha a térségben jelentős település neveként is fennmaradt a név. A kora-középkori helynév-adási szokások szerint ugyanis elsősorban a mindenkori birtokos neve vált a birtok, a település nevévé is. A fenti adatok alapján viszont már azt is valószínűsíthetjük, hogy milyen etnikumhoz kötődhet a Tarpa személy- és helynév: Kötődhet besenyőkhöz, mivel a csanádi Tvrpa (Torpa) a XIII. sz.-ban a Harangod folyó besenyők által lakott környékén található.

9 De kapcsolódhat a név a kunokhoz is, hiszen a Harangod folyón túli területet a tatárjárás előtt és után kunokkal telepítették be.

10 Ótörök eredetűek a csongrádi Alpár melletti Túrba szomszédos településeinek (Alap, Buchur, Acsa, Kűrt, Ug, Ság, Vaja) nevei is.

11 Mivel azonban a Nagydobosba olvadt Kokodvárban, valamint Szamosszeg és Szekeres vidékén - számos jel szerint - besenyők teljesítettek katonai védelmi feladatokat, arra gondolhatunk, hogy a beregi Tarpa is besenyő személyhez, esetleg etnikumhoz kötődik. A tatáijárás után azonban a kunok is átvehették ezt a gyepü-védő szerepet. Valóban, a torba köznév - nemcsak a történeti földrajz, de a nyelvészet tanúsága szerint is - megtalálható az ótörök nyelvekben. A XIV. sz. elején keletkezett Codex Cumanicusban zacskó, tarisznya jelentése van a szónak.

12 Ez az adat igazolja, hogy a név valóban kötődhet a hazánkba betelepített kunokhoz is. Megtalálható a torba köznév a múlt századi orosz etnográfusnak, W. Radloffhak a török szótárában is torba = zsák, tarisznya jelentéssel.

13 Ugyanennek a Radloffnak a török népköltészeti gyűjteményében már népi hősök, Tarba Kindshi és Kök Tarba neveként, azaz személynévként is találkozunk a szóval.

14 (A magyar Tarpa és Tarba, akárcsak a Tarpa és Darba változatokban megmutatkozó eltérés két különböző török nyelvjárás szerepével magyarázható, ahogyan ez más ótörök eredetű nevünknél is, mint Buga Puga, Pata Bata, Tege Dege stb. szintén tapasztalható! Nem zárható ki természetesen a magyar nyelv hatása sem.) Igen fontos az is, hogy az Akadémia által gondozott Rásonyi-Baski-féle török személynévtárban (1986) Torba, Dórba és Tarba-kinji formában ugyancsak megtalálhatjuk a