Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Lekli Béla: Tarpa névmagyarázata

nevet.

15 A törökországi Torba és Torbali városnevek

16 pedig szintén azt mutatják, hogy a Tarpa név török - és a török névadási szokásokat átvevő magyar - környezetben valóban helynévvé válhatott. A szóbelseji b > p változásra számos példa van: Alpar < Al-bura, Gyalpár < jalbar, Tompor < Tombor 17 stb. Azt, hogy éppen ez a török Torba név jelent meg a Kárpát-medencében, nemcsak az a tény bizonyítja, hogy Tarpa első írott formái hangalakjukban megegyeznek vele, hanem az is, hogy a fenti összetett török nevek második eleme a Kök és a Kindzsi alakok önmagukban is elterjedt személy- és helynevek voltak. (Kék, Kénese, Kemse, Gense, Gemzse) hazánkban. Tarpa helynevünk tehát kétségtelenül a zacskó, tarisznya, zsák jelentésű Túrba Torba Tarba Darba török személynévből származik. Meg kell még említeni, hogy más szóból, de ugyancsak a török nyelvből eredezteti a Tarpa nevet Németh Gy. is. Termacs (u), Tevel fia. Árpád szépunokája nevét így magyarázza: "Ez a Torma, illetőleg Tarba megvan a törökben. Katanov jegyzékében (II.) szerepel egy Tarba Kindzsi nevű hős (szagáj) , a Radloff Proben-je IX. kötetében (index) egy Kök Tarba ("kék Tarba") nevű személy. Ezzel a névvel azonos egy régi török földrajzi név, amely az orchoni feliratokban fordul elő Kanü - Tarban és Kanü - Tarman alakban. E két alak viszonya megmagyarázza, miért van a magyarban a török b helyén m. A Termacs (u) cs-je és Tormás s-e magyar becéző képző".

18 Németh Gy. fejtegetése szerint tehát a Tarpa név a Tarban Tarman név redukált alakja, amit a magyarság vagy a hozzá csatlakozott török fajú törzsek már a honfoglaláskor magukkal hozhattak. Ebben az esetben - szerintünk - a név etimologóiája azonos a Tarman Tormán Turman Durman ( dur- ' áll, feláll, megáll') szn. magyarázatával.

19 A magyarországi Dorman egyébként besenyőkhöz kötődő szn. és helynév is.

20 Összegezve: Tarpa helynevünk tehát kettős eredetű is lehetett, a Torba és a Tarba ótörök személynevekből egyaránt keletkezhetett. Hozhatták magukkal a honfoglaló magyarok, a velük jövő török-fajú kabar törzsek, a szatmári kékkend népe, de terjeszthették a később betelepülő besenyő vagy kun népek is. A beregi Tarpa név a késői felbukkanása miatt legnagyobb valószínűséggel a kunokhoz köthető. Jegyzetek 1. Heller, G.: Die historische Ortsnamen von Ungarn. München, Comitatus Bereghiensis, Band 15, 1983. 153-154. 2. Mező-Németh: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972, 117. 3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 2. köt. Bp., 1988. 662. 4. Jakubovich-Pais: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs, 1929. 76. 5. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. köt. Bp., 1963. 874.