Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában
Lónyayak különösen a mezőgazdasággal összefüggő szervezetekben jeleskedtek, de Lónyay János és Lónyay Menyhért a pénzintézeteket sem vetette meg. A megye négy legnagyobb pénzintézetének 162 vezető testületeiben egyaránt találunk volt, jelenlegi vagy leendő fő- és alispánokat és országgyűlési képviselőket (a legtöbbször előforduló nevek: Horváth István, Freyseysen Gyula, Jobszty Gyula és Buttykay Ferenc, valamint Hunyady Béla, Jászay Antal, Barta Ödön és Várady Gyula). A vizsgált személyek körében szintén népszerű volt a különböző vasúttársaságoknál és vízszabályozó társulatoknál betöltött előkelő pozíció (pl. Lónyay János, Horváth István, Freyseysen Gyula, Beöthy Pál, Buttykay Ferenc; a képviselők közül Lónyay Menyhért, Hunyady Béla, György Endre stb.). A megyében több funkciót is betöltő személyek a helyi gazdasági elitnek is tagjai voltak. Országos gazdasági tisztséget azonban már kevesen vállaltak (vállalhattak). Közülük első helyen Lónyay Menyhért említendő, aki helyi funkcióin túl az Első Magyar Biztosítótársulat és a Magyar Földhitelintézet egyik alapítója és sokáig elnöke is volt. Miniszterelnökké való kinevezése után kihasználva megnövekedett tekintélyét és befolyását gyors birtokvásárlásba kezdett. A saját irányítása alatt álló Magyar Földhitelintézettől nagy kölcsönöket felvéve a Lónyaycsalád vagyoni helyzetét kívánta rendbe hozni (fia, Lónyay Béla például elég költséges életet folytatott, pénzének jelentős részét a lovakra és a lóversenyekre fordította 163 ): "Lónyaynak két fátuma volt. Az egyik a szenvedélyes vagyonszerzés, a másik az a körülmény, hogy a hozzá legközelebb álló családtagjai nagyon roszszul, vagy mondjuk szerencsétlenül gazdálkodtak s vagyonukat túlterhelve az anyagi romlás szélére jutottak. " 164 Lónyay Menyhért ezért felvásárolta a család eladósodott birtokait, melynek következtében rövid időn belül az ő kezében összpontosultak a Lónyayak Bihar, Pest, Bereg és Hunyad megyei birtokai és fővárosi ingatlanai. Ezeket a pénzügyi akciókat azonban sem a kormánypárt, sem az ellenzék nem nézte jó szemmel. Az ellenzéki Csernátony Lajos a miniszterelnökkel szemben kialakuló általános bizalmatlanságot felhasználva, 1872 novemberében a képviselőházban nyíltan is megtámadta Lónyay Menyhértet: "...azzal nem elégszik meg az ország, hogy önök ministerek legyenek és házakat építsenek és uradalmakat vásároljanak, az nem létjog... Én kérdem gróf Lónyay Menyhért kormányelnök urat: nem épített-e házat, nem vett-e uradalmakat akkor, mikor az ország deficitben van... Én egyszerűen azt tartom, hogy ezen országban mindenkinek van joga gyarapodni, vagyonosodni, gazdagodni; de a ministereknek nincs ehhez joguk, még a legbecsületesebb módon sem akkor, midőn az ország deficitben van, Gróf Lónyay Menyhért, hogy ha nem kormányelnök, milliókat milliókra halmozhat. " 165 Lónyay, mivel a Deák-párt sem állt ki mellette, hamarosan lemondott miniszterelnöki tisztségéről. A következő években pedig saját hirtelen megromló anyagi helyzetével kellett törődnie (csak feleségének a vagyona segítségével volt képes visszafizetni a kölcsönöket 166 ).
