Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában
a gazdacímtárak szerint, ami tehát megfelel Balázs Magdolna kutatási eredményeinek, az alispánok közül viszont csak egynek (20%) volt földtulajdona Beregben. A Schönborn-birtokokat leszámítva a földbirtokkal rendelkezők átlagosan 1500-1600 hold tulajdonosai, bérlői voltak (ennél jóval kisebb birtokkal csak ketten rendelkeztek). 159 A 35 beregi képviselő közül 21 személlyel kapcsolatban lehetett biztosan megállapítani a földbirtoklás tényét. A többi 14 honatyának vagy nem volt birtoka, vagy ha igen, akkor pedig a névazonosság, illetve a képviselők "korai" halála miatt a statisztikákból (1893-ban adták ki az elsőt) ez nem volt egyértelműen kideríthető. 1893 és 1918 között mindössze 2-3 képviselőről feltételezhető, hogy nem volt földje. A birtokkal rendelkező 19 képviselő két jól elkülöníthető kategóriába sorolható. 8 főnek volt 500 holdnál kisebb (de 100 holdnál nagyobb) és 9 főnek volt az 1000 holdat is meghaladó birtoka. Az 500 és 1000 hold közötti birtoknagyság viszont csupán 3 személyre voltjellemző. Az ezer holdnál több földdel rendelkezők körét Schönborn-Bucheim Károly, a Lónyayak és még néhány vagyonos képviselő (pl. Barta Ödön, Uray Imre) alkotta, ők birtokaik révén a megye gazdasági elitjének is tagjai voltak. 160 Ha ezt a megoszlást a beregi közigazgatási vezetők földbirtok-adataival összevetjük, akkor elmondható, hogy a birtokkal rendelkező főispánok döntően az "ezerholdasok" csoportjába tartoznak, míg az alispánok vagy egyáltalán nem rendelkeznek földdel vagy csak 500 holdnál kevesebbel. A beregi képviselők tehát földvagyoni helyzetüket tekintve a főispánok alatt, de az alispánok felett helyezkednek el. Azt azonban, hogy ezen birtokok ténylegesen mekkora jövedelmet is hoztak földesuraiknak, csak részben tudjuk felbecsülni. Erre vonatkozó adatokat ugyanis csupán az 191 l-es gazdacímtár tartalmaz: pl. Patay András főispán birtokai 1997, Buttykay Ferenc leendő főispán földjei pedig 1679 korona tiszta jövedelmet eredményeztek az elmúlt év során; a képviselők közül Barta Ödön 2555, Hirtenstein Lajos 1128, Várady Gyula viszont 3242 korona bevételt könyvelhetett el képviselői tiszteletdíja mellé. Ugyancsak jelentős jövedelemmel szolgálhattak a gazdasági életben betöltött különböző funkciók is, ám ezen pozíciók anyagi vonzatai csak nehezen térképezhetőek fel. Egy éles hangú kritika szerint a választásokat és a képviselők viselkedését teljesen a haszonszerzés vágya és a pénz határozta meg: "Ha a tanár valamikép hivatalos jelölt lesz, biztosra veszi, hogy ezen a létrán 'igenjeiért' fölebb hág; a bíró azzal a tudattal cseréli fel állását a képviselőivel, hogy kellő szolgálat után előléptetik... Vasúti koncesszió után kapkod az egyik...vízszabályozási biztos lesz a másik... Építenek, kisajátítanak, szállítanak, vállalkoznak a képviselő urak. " 161 A beregi képviselők és a megyei tisztikar irányítóinak nagy többsége is vállalt vezető vagy legalább felügyelő-bizottsági szerepet különféle gazdasági intézményeknél, bár inkább csak a megye, illetve a régió határain belül. A