Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

állást foglalt ellenem, amire valóban nem számítottam. Tényleg ez így történt, s ily viszonyok közt az uradalom iránti tekintetek mellett nagyon súlyos indokok folytán látnám igazoltnak a kerület választói és az uradalom között ellentétet köl­teni fel. " 112 (1872-ben részben ugyanezért nem lehetett képviselő a munkácsi ke­rületben az ellenzék által jelölt Péchy Tamás sem.) Ezek után György Endre helyén azt a Nedeczey Jánost választották meg (három ciklusra is), aki néhány év múlva országgyűlési képviselőként az urada­lom birtokigazgatója is lett. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a kerület Jászay An­tal személyében - ugyancsak három ciklusra - már korábban is megválasztott olyan jelöltet, aki az uradalom igazgatója volt, valamint azt, hogy Schönborn­Bucheim Károly is a munkácsi kerületből jutott be a képviselőházba, akkor túlzás nélkül állítható, hogy az uradalom szinte sajátjaként kezelte a választókerületet. III. 5. Képviselőportrék a megyéből A konkrét választási események elemzése után szót kell ejteni a választá­sok során megfigyelhető - általam legjellemzőbbnek tartott - képviselői magatar­tástípusokról, viselkedési formákról is. A megyében született, ott szövevényes rokoni kapcsolatokkal rendelkező, a helyi viszonyokat ismerő és ahhoz alkalmazkodni tudó honatyák alkotják a be­regi képviselők első csoportját. Ide tartozik Lónyay Menyhért is, bár országos tisztségei és összeköttetései révén magatartása több eltérő vonást is hordoz. Ese­tében azt érdemes megvizsgálni, hogy önmaga hogyan szerepelt a dualista válasz­tásokon, milyen eszközöket volt képes felvonultatni saját győzelme érdekében, il­letve hogyan érvényesült a családi stratégia személyével kapcsolatban. Bereg megye hűségesen kitartott Lónyay Menyhért mellett: az 1843 és 1868 közötti időszakban összesen hatszor választotta őt képviselőjéül (követéül). Lónyay azonban a dualizmus kori választások alkalmával már nem bizonyult ilyen hűségesnek és a Bereg által felkínált biztos mandátumot több ízben távoli megyék képviselői helyeivel cserélte fel (csak élete utolsó mandátumát szerezte ismét Beregben). Tulajdonképpen már 1861-ben is habozott elfogadni a beregi felkérést, ugyanis Bács (vagy Békés 113 ) városa távollétében egyhangúlag képviselővé vá­lasztotta. Csupán testvérei, Lónyay János és Lónyay József rábeszélésére utasítot­ta ezt vissza és indult szülőföldjén. 114 1865-ben hasonló döntés elé került. Közéle­ti szereplése országosan is egyre elismertebbé tette, így "nyugtalan ambitiója" U5 - ahogy egy kortársa írta róla - egy előkelőbb képviselői helyet kívánt. Buda má­sodik választókerületétől meg is érkezett a felkérés, de Lónyay Menyhért taktiku­san úgy döntött, hogy csak akkor lesz hűtlen hűséges megyéjéhez, ha fővárosi megválasztása teljesen egyöntetű lenne: "...mind a mellett méltóztassanak meg­bocsátani, ha látva azt, miszerint vannak a budai választók között tekintélyes

Next

/
Thumbnails
Contents