Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

pártiaknak sikerült az ellentábor szavazóinak részleges átcsábítása).

108 Az 19061910-es kormánykoalíciós időszak elmúltával (és Patay András leváltásával) Buttykay Ferenc kitartása és hűsége is elnyerte jutalmát: 1913-ban főispánná nevezték ki. Az 1917-es pótválasztás esete ugyancsak tanulságos. AMezó'ssy László főispán és Gulácsy István alispán között kialakult ellenséges viszony a választási küzdelmekre is kihatott. Mezőssy főispán báró Kaas Albert alkotmánypárti jelölt érdekében öt vagon gabonát osztatott szét, az ellentábor - melyet Gulácsy hallgatólagosan támogatott - élelmiszereit viszont a csendőrséggel elkoboztatta. Erre Gulácsy alispán eljárást kezdeményezett a főispánnal szemben. Kaas Albert azonban ettől függetlenül győzelmet aratott.

109 Szerencsére a megyei választások történetét vizsgálva ellenpéldára is akadhatunk. 1901-ben a megye történetében először két kerület is ellenzéki képviselőt juttatott a képviselőházba. A kormánypárt kudarcáért a főispánt is hibáztatták: a választási harcok során tanúsított erélytelen és passzív magatartást rótták fel neki. Az egyik helyi lap újságírója ironikus cikkében viszont kiállt Hagara Viktor főispán mellett: "Sőt még pártja korteseként való vezetését sem vette át, úgy gondolkodván, hogy a kormányt a nemzet támogatja, tehát a nemzetet nem szabad befolyásolnia a kormány embereinek! Ez szép, nagyon szép gondolkodás; de engedje meg Méltóságod, hogy kimondjam azt, ami a szívemen fekszik: az ilyen gondolkodás nem főispánnak való! Hiszen Méltóságod - alig tudom leírni a felháborodástól ezt a gyanúsítást - komolyan vette a jog'-ot, 'törvény '-t és 'igazság'-ot!"

no Beregi sajátosság, hogy a választásokon iduló jelölteknek a megyei tisztikar támogatásán túl, legalábbis két kerületben a Schönbom-uradalom jóváhagyását is érdemes volt megszerezniük, ha biztosan győzni akartak. Az uradalom választási politikájával kapcsolatban - feltehetően 1888-ból - gróf ScönbornBucheim Ervinről a következő rövid történetet jegyezték fel: "A birtok befolyása két választó kerületre terjed ki. Beszélik, hogy Tisza alatt a végrehajtó bizottság elnöke ilyen levelet írt a főmagasságú úrnak: Kérem méltóztassék megjelölni, hogy kit akar képviselőnek? Ha más jelöltje nincs, hajlandó-e György Endrét elfogadni? Ennek a nagy úrnak tehát a Házban is van két votuma. Voltaképen négy; mert a kormányzója és az ügyésze szintén képviselők. "

in György Endre végül elnyerte az uradalom bizalmát, így a munkácsi kerületben tartott pótválasztáson sikerrel szerepelt. A következő választáson azonban már nem részesült ebben a kegyben. A később rövid ideig miniszterséget is vállaló György Endre ugyanis 1892-ben kilépett a kormánypártból, pártonkívüliként pedig nem élvezhette tovább az uradalom támogatását, ezért bejelentette visszalépését: "...tegnap végleg meggyőződtem arról, miként az uradalom határozott