Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

vk. (kp. Mezőkaszony), munkácsi vk. (kp. Munkács) és felvidéki vk. (kp. NagyBereg). A választókerületek rossz kialakítása következtében a településeknek majdnem a fele a választás helyszínétől 30-40 kilóméterre feküdt, de nem volt ritka a 70 km-t meghaladó távolság sem.

70 A rutén nemzetiség képviselői még 1861 ben kérték a kerületi beosztás megváltoztatását a rossz útviszonyokra és arra hivatkozva, hogy az összes választási székhely magyarlakta területen és aránytalanul elosztva lett kijelölve, beadványukat azonban elutasították.

71 A megye összlakossága a korszak elején (1870-ben) kb. 159 ezer, 1893ban kb. 179 ezer, a korszak vége felé (1910-ben) 236 ezer fő körül mozgott. A megyében a nemzetiségiek aránya a dualizmus időszakában meghaladta az 57%ot, ebből a rutének kb. 48-46%-ot (csökkenő létszám) tettek ki. A vallásfelekezetek közül a görög katolikus (1910-ben 49%), a református (26%) és az izraelita (14%) volt a legjelentősebb Beregben.

72Az 1865és 1918 között lezajlott 14 képviselőválasztás (és több pótválasztás) menetét, a kerületek számát, valamint a választásra jogosultak körét az 1848: V. tc. és az ezt módosító 1874: XXXIII. tc. szabályozta. A törvények értelmében 1872-ben a beregi lakosság 7,7%-a (12330 fő), 1881-ben pedig már csak 5,6%-a (8600 fő) rendelkezett választójoggal (az 1874-es szabályozás ugyanis több szempontból szűkítést jelentett: nőtt a vagyoni és a jövedelmi cenzus mértéke is). A választók száma a megyében 1896-ban érte el a mélypontot, ekkor csak kb. 5,1%-uk szavazhatott. Az 1899: XV. tc. némileg enyhített a szabályokon (az adóhátralékosok ismét gyakorolhatták választójogukat), így például 1905-ben Beregben is a lakosság kb. 6,1%-a szavazhatott. A beregi választói számadatok teljesen megfelelnek az országos összesítésben megfigyelhető változásoknak is (országosan 1869-ben a népesség 6,7%-a, 1881-ben 6%-a, 1896-ban 5,6%-a, 1905-ben pedig ismét 6%-a választhatott).

73 A választásokon ténylegesen résztvevők létszámáról csak hiányos információkkal rendelkezünk. Csak néhány választás alkalmával - és ott sem minden választókerület esetében - tüntették fel a távolmaradó szavazók számát. Az 1872ből, 1896-ból és 1905-ből fennmaradt számok arról tanúskodnak, hogy - az országos felmérés átlagának megfelelően

74 - Beregben a választók kb. 19%-a tartózkodott a szavazástól. A beregi - de a máshol is ugyanígy folyó - választások általános jellemzőit és az ilyenkor eluralkodó (negatív) közhangulatot érzékletesen festi le egy helyi lap újságírója: "Megindultak egész erővel a képviselőválasztási előmozgalmak Zászlókat lobogtat a szél, a házakon különböző színű plakátok óriási betűkkel hirdetik a jelöltek neveit... kortes nóták teremnek nyakra főre, fogy az ital, hangzik az 'éljen '...Csak az a jó, hogy e mozgalmas napok ideje mindöszsze két hét, mert a lázas izgatottság és tevékenység sokaknak még nagy bajt is okozhatna. Két hetet azonban csak kibírunk valahogyan! "

15 Fontos azonban megjegyezni, hogy vannak olyan Beregből származó adataink is, melyek teljes részvétel mellett folyó kerületi választásokról tudósítanak.