Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

A beregi választókerületek létszáma, az ingadozások ellenére, az egész korszakban 2-3000 fő között mozgott (sőt 1905-re ezt meg is haladta), mely országosan átlagosnak mondható, eltér viszont egyes, döntően nemzetiségek lakta erdélyi és felvidéki megyére, városra jellemző kevés választót magában foglaló kerületi beosztástól.

76 Más nem magyar többségű területekhez képest szintén némi eltérés mutatkozik a megye választóinak politikai magatartását illetően is. Az 1880-as évektől kezdődően ugyanis a négy kerület közül egyben vagy kettőben szinte mindig ellenzéki jelöltet választottak képviselőül. A pártok nagyobb versenyével magyarázható az is, hogy rendszerint sor került ellenjelöltek állítására is, azaz viszonylag kevés volt az "egyhangú" választás. Fontos még megjegyezni, hogy az egyes választókerületek politikai arculatátjelentősen befolyásolhatták az ott induló személyek, családok magatartása és nézetei is. Leegyszerűsítve megállapítható, hogy míg a munkácsi kerületre a Schönborn-uradalom, addig a kaszonyi és a tiszaháti kerületre a Lónyay-család gyakorolt meghatározó hatást. A felvidéki kerületnél viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet, bár itt is beszélhetünk egy közel 15 éves ciklusról, amikor egymással rokonságban álló helyi családok tartották kezükben a kerületet.

77 (Az ellenzéki képviselők talán akkor és ott tudtak nagyobb eséllyel mandátumhoz jutni, amikor és ahol a befolyásolás átmenetileg lecsökkent.

78

) III. 2. A beregi képviselők társadalmi háttere Az 1865 és 1918 között megválasztott 35 beregi képviselő életrajza közül 26 áll teljes egészében rendelkezésemre, további 9 pedig töredékesen. Az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban is azt vizsgáltam először, hogy mennyire kötődnek megválasztásuk helyszínéhez, Bereg megyéhez. A legegyszerűbben ez a képviselők születési helyének kigyűjtésén keresztül mérhető le. A 26 itt használható életrajz adatai szerint 13 képviselő volt beregi születésű (50%), 6 fő születési helye regionális (azaz 23% származott a szomszédos megyékből: 3 Szabolcsból és l-l fő Szatmárból, Ugocsából illetve Máramarosból) és további 7 személy született a régión kívül (27%: l-l képviselő jött Zemplén, Gömör, Bihar és Abaúj megyékből, valamint Bécsből, 2 honatya pedig Budapestről). Ugyanezek az adatok a Szabolcsban megválasztott képviselők esetében a következők (a 45-ből 25 életrajzra támaszkodhattam ebben az összesítésben): 17 fő szabolcsi (68%), 1 személy régión belüli (4%) és 7 képviselő (28%) pedig régión kívüli születésű.

79 Ha tehát összehasonlítjuk a két megyét, akkor megállapítható, hogy a beregi képviselők fele más megye szülötte, míg Szabolcsban csak a képviselők harmada származik máshonnan. Aránybeli eltérés van ezen belül a megyék "vonzáskörzeteit" illetően is. Bereg esetében csaknem ugyanannyian származnak a megye szomszédságából, mint a távolabbi területekről, viszont Sza-