Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

az alispáni tisztségből lehetőség nyílt átülni a főispáni székbe, mely tisztség számára pályája csúcsát jelentette: "...hivatalos közpályámat 1839-ben, mint tiszteletbeli országgyűlési írnok megkezdvén és az óta, - a megyei önkormányzat szünetelést idejének kivételével, - folytonos szolgálatban vagyok és, dicsekvés nélkül legyen mondva, példányszerűnek híresztelt és kivételesnek elösmert munkásságom és becsületességem folytán a megyei közigazgatásnál elérhető legfőbb polczra emelkedtem " - méltatta saját hivatali pályáját Horváth.

25 Egy másik alkalommal pedig "példás szorgalommal 41 évig szolgáló közigazgatási tisztviselő "-ként jellemezte önmagát

26 (tehát egész karrierjét maga is törvényhatóságinak tekintette). Ennek ellenére kinevezéséhez szakértelmén kívül a Lónyay-családdal való jó viszonya és az 1872-es választásokon tanúsított magatartása is erősen hozzájárult. A vármegyei "szamárlétrát" leginkább bejáró további két személy pályája egy lényeges ponton eltér Horváthétól. Beöthy Pál és Mezőssy László nem annak a megyének lettek a vezetői, amelynek tisztikarában korábban is szerepet vállaltak: Beöthy Bihar megyei karrierje a (tb.)aljegyző-szolgabíró-főjegyző-főszolgabíró vonalat követve, míg Mezőssy meredeken emelkedő szabolcsi pályája pedig az aljegyzői és főszolgabírói funkciókon át haladva jutott el a beregi főispánságig.

27 Közös tehát kettejükben az is, hogy főszolgabíróból lettek főispánok, amely viszont nem számított hagyományos közigazgatási karriernek: "...a főszolgabírók előmenetele igen bizonytalan, sőt a főszolgabírói állás rendszerint a pálya befejezése szokott lenni "

28 de elismeri ezt maga Beöthy is főispáni beiktatásán: "Mert hisz a főszolgabírói hivatal eddig nem tekintetett a főispáni méltóság lépcsőéül'\

29 Mindkét esetben az adott személy politikai kapcsolatai indokolják ezt a hirtelen ugrást. Beöthy Pál kinevezése szinte egybeesik az ugyancsak bihari származású Tisza István kormányra kerülésével, sőt pályájának későbbi állomásai is Tiszához kötődnek: 1905-ben egyszerre távoznak posztjukról,

30 majd Tisza képviselőházi elnöksége alatt Beöthy alelnök, Tisza második miniszterelnökségének idején pedig Tisza utóda a képviselőház elnöki székében, végül 1917-ben ismét egyszerre mondanak le tisztségükről. (Beöthy karrierjének egyengetésében szerepet játszhatott rokona, Beöthy László is. László bihari főispánsága alatt indul Pál közigazgatási pályája és lesz főispán, kereskedelemügyi minisztersége alatt pedig Pál nagypolitikai karrierje is elkezdődik.

31 Mezőssy László pályáját ugyancsak a politikai kapcsolatok formálták. Kezdetben negyedik aljegyző Szabolcsban, majd néhány év után már főszolgabíró, végül tíz év múlva Bereg megye főispánja lesz (kilenc hónapig).

32 A főispán karrierjére a helyi és az országos politika érezhetően végig hatással volt. Testvérének közéleti-politikai pályája jelentős szerepet játszott Mezőssy László karrierjének alakulásában is. Mezőssy Béla - aki mindig egy-két lépéssel testvére előtt járt - országgyűlési képviselő, a szabolcsi vármegyei ellenállás megszervezője