Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

A tiszticímtárakból azonban ezen eseményekkel kapcsolatban semmi sem derül ki. Az 1906-os még Beöthy Pált, míg az 1907-es címtár már Patay Andrást jelölte meg Bereg főispánjaként. Soós Zoltán főispánságáról (1905. dec. 21. 1906. feb. 19.) viszont nem tesznek említést (pl. a nyomdai átfutás, a megváltozott politikai helyzet és Soós törvénytelen működése miatt). Az 1913: LII. tc. a kormány további központosító törekvéseit valósította meg, mely gyakorlatilag a megyei közigazgatás államosítását eredményezte (különösen a törvény miniszteri indoklásából tűnik ki ez világosan). Az első világháború kitörése és elhúzódása pedig a vármegyei tisztviselők megbízatásának újabb meghosszabbítását (1914: XXIX. tc), valamint a háborús közigazgatás teljes bevezetését (1916: XXXIII. tc.) tette szükségessé.

20 Az első világháború - és az azt követő néhány év - eseményei Bereg megyét különös mértékben sújtották. A frontvonal közelsége, idegen csapatok betörései, a megyében állomásozó és azon átvonuló nagyszámú katonaság, a menekültek, valamint a kolerajárvány tovább rontotta az amúgy is igen szegény lakosság helyzetét. így a szétzilált helyi közigazgatás ekkori vezetőinek lényegében csak a kialakult állapotok enyhítésére volt ereje.

21 Végül a közellátási és járványügyi problémák összekapcsolódva az országos politika hatalmi ellentéteivel a főispán és az alispán együttes eltávolítását eredményezték. Ezzel az országos jelentőségűvé dagadt botránnyal zárult le 1918-ban a dualizmus kori közigazgatás története Bereg megyében.

22 II. 2. A törvények gyakorlati megvalósítói: Bereg megye közigazgatási vezetőinek életútja A megye közigazgatási vezetőinek életútjaival kapcsolatban elsősorban közéleti pályájukat vizsgáltam. Elemzésem ezen részében a rekonstruált fő- és alispáni életrajzok segítségével arra a kérdésre kívánok választ kapni, hogy a fő- és alispáni funkcióba kerülésnek melyek voltak a legtipikusabb módjai, illetve milyen ezektől eltérő egyéni karrierutak léteztek Bereg megyében (továbbá a főispánok esetében arra a kérdésre is megpróbálok fényt deríteni, hogy milyen tényezők játszottak szerepet az adott főispán kinevezésében és leváltásában). A helyi szinthez köthető politikai és közigazgatási pozíciókat külön ábrán is feltüntettem (2. melléklet).

2

* Ha először a főispánok karrierútjait tekintjük, akkor megállapítható, hogy a tíz beregi főispán közül előzetesen csupán öt töltött el hosszabb-rövidebb időt a vármegyei közigazgatásban.

24 Ám közülük is csak egy személy futott be klasszikus törvényhatósági karriert. Horváth István 1849-ben és 1861-ben főjegyző, majd a kiegyezés után rövid ideig másodalispán, ezután elsőalispán, végül közel tíz évig Bereg megye főispánja volt. Egyedül az ő esetében fordult az elő, hogy