Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

Cieger András A BEREG MEGYEI POLITIKAI ELIT A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN I. Bevezetés 1.1. A vizsgálat célja, jellemzői és forrásai A dualizmus rendszerének általános működéséről, kormányszerveiről, közigazgatásáról és az országgyűlésről már több összefoglaló munka született, ezért az országos események helyett a helyi történéseket, az intézmény helyett pedig az egyént, a személyes életutat helyeztem elemzésem középpontjába. Vizsgálatom a társadalomtörténet-kutatás egy új módszere, a kollektív életrajzi elemzés prozopográfia) segítségével a megyei közélet irányítóira, alakítóira koncentrál. Félszáz helyi személyiség (beregi főispánok, alispánok, országgyűlési képviselők stb.) egyéni életútját, karrierjét, politikai magatartását kísérli meg nyomon követni a levéltári és kézirattári források, a megyei sajtó, hely- és családtörténeti munkák, visszaemlékezések, adattárak (lexikonok, almanachok, címtárak stb.) és a szakirodalom feldolgozásával. Továbbá vizsgálom a megyét is érintő nagyobb politikai események helyi visszhangját, illetve a kutatásba bevont személyek ezen eseményekkel kapcsolatos állásfoglalását. Elemzésem célja tehát, hogy egy teljesebb képet adjon a megyei politikai elit összetételéről, társadalmi hátteréről (pl. születés, rang, családi kapcsolatok, mobilitás), életmódjáról és politikai nézeteiről. Természetesen önkényes ez a leszűkítés, hisz a megye társadalomtörténetével kapcsolatban részletesen lehetne beszélni a helyi gazdasági, valamint kulturális-társadalmi elitről is. Ezen elitcsoportok pedig nem feltétlenül esnek egybe.

1 Sok fő- és alispán, illetve képviselő nem tartozott a megye gazdasági elitjéhez (de ide sorolhatók pl. Bereg zsidó nagybirtokosai, vállalkozói vagy akár a Podmaniczkyak, akiknek tekintélyes nagyságú földterületeik voltak itt, bár nem a megyében politizáltak), s nem mindegyikük volt tagja a megye kulturális-társadalmi vezetőrétegének sem (ebbe a csoportba tartozott azonban több, a közigazgatás alacsonyabb posztjain álló vagy más foglalkozást űző személy, aki viszont a politikai elitnek nem volt tagja: aljegyzők, orvosok, bírók, közjegyzők, mérnökök stb.). így a beregi politikai elit vizsgálatakor több, egyébként a megye közéletében fontos szerepet játszó személy magatartására nem térhettem ki. Másrészt vitatható a helyi politikai elit általam meghatározott nagysága is, hisz rokoni kapcsolataik, hivatali funkcióik révén mások is befolyással lehettek a politikai dön-