Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

tések meghozatalára (pl. főjegyzők, főszolgabírók, vagy a feleségek szerepe). A legszilárdabb pozíciókkal és a legnagyobb befolyással azonban kétségkívül az általam vizsgált csoport tagjai rendelkeztek a megye politikai életében: a helyi politikai irányítást közvetlenül és állandóan a kezükben tartották. Ezen a csoporton kívüli személyek csak másodlagosan (közvetetten, informális úton) vehettek részt a döntéshozatali mechanizmusban, vagy csupán egyes - a megyét is érintő - országos jelentőségű politikai események (pl. választások, szociálpolitikai akciók, kormányzati válság) idején aktivizálódtak és hallatták hangjukat. A vizsgálatba bevontak körének meghatározását befolyásolta az a nem elhanyagolható szempont is, hogy ez az a csoport, melyről még viszonylag bővebb információkkal rendelkezünk. Munkám a csak a megyére, régióra jellemző etnikai, gazdasági és politikai sajátosságok bemutatásán túl, szándékom szerint, hasznos lehet a korszak általános társadalmi és politikai viszonyaival foglakozó más kutatások részére is. Új adatokkal gazdagíthatja a dualizmus kori magyar társadalom politikai szerveződéséről és az elitek szerepéről csak most formálódó képet. Valamint összehasonlítási alapul szolgálhat az ország más vidékeiről, megyéiről készülő, az egyént középpontba állító történeti munkák számára. Kutatásaim során azonban számos problémával kellett megküzdenem, ezért mindenekelőtt ezekről kívánok néhány szót ejteni. I. 2. Módszertani kitérő: problémák a kutatásban 1. A politikában, a közéletben és a közigazgatásban betöltött tisztségek vizsgálatához elengedhetetlenül fontos tiszticímtárak csak 1885/86-tól állnak folyamatosan, évről évre rendelkezésünkre,

2 bár a hiányt esetemben enyhíti Lehoczky többkötetes munkája (1881). Hasonló, sőt rosszabb a helyzet a földbirtokok nagyságáról, elhelyezkedéséről és tulajdonjogáról tájékoztató gazdacímtárakkal is. Az első ilyen jellegű kiadvány csak 1893-ban készült el, és jó névmutató hiányában használata meglehetősen nehézkes. Használható kimutatás a tárgyalt időszakban 1897-ben és 1911-ben került kiadásra.

3 2. Sajnos azonban még e két legutóbb említett birtokösszeírás is eredményezhet pontatlanságokat a kutatás során. Ugyanis ezen gazdacímtárak csak a 100 kataszteri holdnál nagyobb, egy tagban lévő birtokok tulajdonosainak nevét tünteti fel. Azaz nem szerepelnek bennük például azok, akik ugyan csak kisebb, több tagban lévő birtokokkal rendelkeztek, de összességében földjeik területe meghaladja a 100 holdat. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy adatgyűjtésemben egyes személyek földvagyoni helyzetére vonatkozóan teljesen pontos adatokkal nem számolhattam. (Három lehetőség áll fent: a vizsgált személynek nincs földje; van, de 100 holdnál kisebb; van és összesen 100 holdnál nagyobb.)