Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Szilágyi László: Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872)

közvélemény és a baloldal nagy része továbbra is kitartott a közjogi ellenzékiség mellett, s ez eleve behatárolta a Deák-párt politikai mozgásterét és győzelmi esélyeit még jóval a választások előtt. 1872. április 2-án a dadái járás baloldali pártjának Sóstón tartott értekezlete a turini remetének küldött üdvözlő távirattal mutatta meg elkötelezettségét a függetlenségi eszme mellett. Az értekezleten jelenlevők a képviselőházhoz is kérvényt intéztek, amelyben - az általános szavazatjog életbeléptetéséig - az 1848. évi V. tc-ben deklarált választójog kiterjesztését, a három éves ciklus fenntartását, a vesztegetéseket sújtó törvényjavaslat, valamint az összeférhetetlenségi törvényjavaslat elfogadását kérték még az ülésszak befejezése előtt. A megyei baloldal egyúttal rendezte saját sorait is: a szigorú pártfegyelem jegyében a járás valamennyi baloldali tagja tartozott saját nézeteit az értekezlet határozatainak alárendelni!

10 Az értekezleten Bónis Barnabást jelölték alispánnak, s vezetésével, április végén, a baloldal egyértelműen elhatárolta magát a megyei Deák-párttól és az együttműködés lehetőségétől." Az 1872. május 2-án tartott tisztújító választásokon a baloldal teljes győzelmet aratott. Ajobboldal kompromisszumos elképzeléseinek kudarca teljes volt: május 4-től a megyei közgyűléseken Deák-pártiak nem vettek részt!

12 Május, június folyamán a Deák-párt, a Balközép és a 48-as párt befolyásosabb hívei kerületi értekezleteken választották meg képviselőjelöltjeiket. (Nyíregyházán pl. a Deák-kör május 11-én alakult meg Bodnár István elnöklete alatt, kb. 300 fős taglétszámmal. Június elején már zászlókitűzési ünnepély, tarackdurrogás, zene, dobpergés és szűnni nem akaró éljenzés tudatta a város lakóival, hogy a párt képviselőjelöltje gr. Lónyay Menyhért.)

13 A három párt képviselőjelöltjein kívül más, önjelölt politikus indulására nem kellett számítani. Ennek magyarázata nem csak a magyar politikai rendszerben, hanem a választási eljárásban is keresendő. Az 1848: V. tc. 35. §-a szerint ugyanis a képviselőjelölteknek a választási győzelemhez a szavazatok általános többségét kellett megszereznie. Relatív többség esetén újabb fordulóra került sor, az aránylag legtöbb szavazatot kapott képviselőjelöltek között. A választások minél gyorsabb lebonyolítása - anyagi és közbiztonsági okok miatt is - általában a képviselőjelölteknek, a mögöttük álló politikai erőknek s a választóknak is érdekében állt, így a törvény 27.§-a adta lehetőséggel, amely szerint bármely választónakjoga volt egy jelöltet megnevezni, nem éltek. Abaloldal képviselőjelöltjeinek politikai tervezetei közül csak Vidliczkay József programjáról tudunk részleteket. Szabolcsban is ismertek voltak a Balközép bihari pontjai (a delegáció intézményének, a közös minisztériumoknak a megszüntetése, a magyar hadsereg, pénz- és kereskedelem ügyek függetlensége, Magyarország függetlenségének diplomáciai elismertetése),

14 valamint az Országos 48-as párt 1872 januárjában megfogalmazott programja (az 1867-es törvények eltörlése, perszonálunió, teljes megyei, városi, községi önkormányzat, a