Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspökök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal

különben Tekintetes Nemes Szabad Hajdú Városok kerületjében is a Napkeleti Szent Rítusunkon lévő Paróchusok felett Feő Esperesnek rendelem... Ungvár 22.-dik Martius 793

23 Az 1793 májusában Hajdúdorogra kinevezett Tarkovics a hungaro-rutén egyházközség parochusának teendőin kívül Szabolcs megye és a Hajdú kerület főespereseként az alsó-szabolcsi esperesi kerületet is adminisztrálta. Mint fentebb rámutattunk, az esperesség nyelvi gyakorlatában a szinkretizmus érvényesült. Tarkovicsnak magyarul ír a dorogi magisztrátus és a hadnagy, számtalan magyar levelet kap kerületéből is.

24 Az 1812-ig egyházi szláv, ül. ruszin nyelven vezetett dorogi anyakönyvbe ritkán tett bejegyzést, azt káplánja vezette. Figyelemre méltó viszont, hogy az ő idején elindított Halál oka rovatban ő is magyarul adja meg a halál okát: fulladásban, hurutban, kelevénben, forróságban, öregségben, sinlésben, szárazbetegségben stb. A levéltári anyag tehát nem támasztja alá Duchnovics megállapítását, miszerint Tarkovics magyar nyelvtudása alapvetően hiányos lett volna. Ellentmondanak annak a XVIII. századvégi hajdúsági és szabolcsi népi, nyelvi viszonyok, valamint Bacsinszky humánus nyelvi politikája. A tokaji görögkatolikus hívek 1797-ben magyar nyelvű levélben fordultak Tarkovics Gergelyhez, kérve őt legyen lelki atyjuk és parochusuk.

25 Tarkovics 1793. május 15-én jött el az ungvári szemináriumból Hajdúdorogra. Innen 1798 novemberében távozott el új állomáshelyére — Ungvárra. 1798-tól három egyházi szláv, ül. ruszin nyelven írott körlevele maradt fenn, az anyakönyvek tanúsága szerint november 11-én temetett utoljára dorogon.

26 Tarkovics Gergely eperjesi püspökké történő felszenteléséhez egyházigazgatási szempontból is fűződik szabolcsi vonatkozás. Tarkovics ugyanis Szabolcs vármegye főesperese tisztjét egészen 1821-ig, a krasznibrodi bazilita monostorban történt felszenteléséig megőrizte. Felszentelése után Pócsi Elek munkácsi püspök 1822-ben a szabolcsi főesperesség területén a meglévő dorogi, gyulaji és kallói esperességek mellé, azok határait megváltoztatva, létrehozta a karászi és a tímári (ma tiszai) esperesi kerületeket.

27 Jegyzetek 1. Tarkovics Gergely egyházi szláv nyelvű körleveleit a Magyar Tudományos Akadémia szlavisztikai folyóiratában mutattam be. Vö Studia Slavica Hungarica. 32. évf. 1986. 63-100 old. Bacsinszky András körleveleinek nyelvészeti elemzését a Ruszin (kárpátukrán) hivatalos írásbeliség a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1995.C. munkában végeztem el. A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Vasvári Pál Társaság Füzetei 3. Nyíregyháza 1990. című kiadvány szerkesztőjeként Bacsinszky András egyházi szláv ill, ruszin körlevelei faximiléjén kívül magyar nyelvű levelek hasonmását is közzétettem. Vö. 48-52. old.