Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspökök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal

2. A Szabolcsi főesperesség két esperesi kerületre való tagolása az 1792. egyházmegyei összeírásban adatolható utoljára. Vö. Bendász István-Koi István: A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa. Nyíregyháza, 1994. 7479 old. Az 1800-as évek elején jelenik meg a kallói esperesi kerület, majd 1822-ben a tímári (ma tiszai) és a karászi kerület. Vö. Hajdúdorogi Püspökség Leváltára (a továbbiakban: HPL) Fasc. 35. 1. 3. Vö. HPL Fasc. 5.. '20. 1780; HPL Fasc. 2. A616. 1781. 4. Részletesebben ld. Udvari L: Ruszinok a XVIII. században. Nyíregyháza, 1992. 112-113 old. 5. A Hajdúdorogi Püspöki Levéltárban megőrződött pecsétcímere is. HPL. Fasc. 2. A£ 9; erről ld. Páll I.: Bacsinszky püspök pecsétje. Vasvári Pál Társaság Füzetei. 3. Nyír-egyháza, 1990. 35-36. 6. Grigássy Gy.: A magyar görög katholikusok legújabb története. Ungvár, 1913. 37; Sztripszky H.: Jegyzetek a görög kultúra árpádkori nyomairól. Bp., 1913; 37; Sztripszky H.: Jegyzetek a görög kultúra árpádkori nyomairól. Bp., 1913; Timkó I.: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Bp.. 1971. 466-467; Pirigyi I.: A görögkatolikus magyarság története. Nyíregyháza, 1982. 85-89. 7. Lelőhelye: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára. Ms 4817/10. Megjelentetve: Udvari I.: Grigássy Mihály körlevelei. Studia Russica. XIII. 1989. 368-408. Bp. 8. Vö. Grigássy Gy. id. mű 14, 24, 33, 37-38. 9. Sztripszky H: Jegyzetek a görög kultúra árpádkori nyomairól: Bp. 1913. 124, 125-175. 10. Az 1806. évi összeírásban is szereplő Lupess Istvánt, 1848-49 hőse és mártírja, Vasvári Pál keresztapjaként is számon tartja a művelődéstörténet. Vö.: Ivancsó István: A magyar görögkatolikusság liturgikus könyveinek anyanyelvi fordításai és kiadványai. A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve. 1912-1987. Nyíregyháza, 1987 158-161; Ld. még: Udvari I.: Vasvári Pál hajdúböszörményi éveiről. Szabolcs-Szatmári Szemle 1989. 4. szám 431-432. 11. Görög Demeterről Márton József tudós, bécsi professzor írt monográfiát, Vö. Görög Demeter... életleírása... Bécs, 1834. Ld. még Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) Debrecen, 1975. 12. Tichy F.: Vyvoj souéasného spisovného jazyka na Podkarpatské Rusi, Praha, 1938. 28-34. 13. Käfer I.: Az Egyetemi Nyomda négyszáz éve. (1577-1977) Bp. 1977. 130-131. 14. Király P.: Der ruthenische Buchverlag in Ungarn und die Universitätsdruckerei von Ofen. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio historica. XXI. 1981. 14-22; Rudlovcsak Olena: Bilja dzserel szucsasznosztyi. Prjasov, 1981. 244-249. 15. Vö.Studia Slavica Hungarica. XXXII. 1986. 70-73; még Vasvári Pál Társaság Füzetei. 3. Nyíregyháza, 1990. 33-34. Az e művekben megfogalmazottaktól gyökeresen eltérő véleményt ld. Sztripszky H.: A sajtóélet kezdetei Kárpátalján. 3op^-Hajnal II. évf. Ungvár 1942. 3-4. sz. 275-277, 289. 16. Veress E. - Domokos S.: A budai Egyetemi Nyomda román kiadványainak dokumentumai 1780-1848. Bp. 1982. 10, 63, 84, 137, 11, 196, 205, 207. 17. Macinszkij Ivan: Rozmova sztorics. Prjasov, 1965. 166. 18. Vö.: Beszkid M.: Kováts János. 1764-1834. eredeti levelezések és egykorú források alapján. Bp. 1908. 19. Duchnovics Alexander: Isztorija Prjasevszkoj eparchiji. In. Duchnovics A. Tvori. 1.2. Prjasov, 1967. 494-496. Duchnovics Az Eperjesi Egyházmegye története című művét magyar fordításban a Kelet című lap adta közre, 1890-ben folytatásokban. A mű fordítója Drohobeczky Gyula a későbbi körösi megyéspüspök volt.