Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Kujbusné Mecsei Éva: Az 1790–1791-es diétai történések a szabolcsi követjelentések tükrében

gróf Zichy Károly országbíró és Ürményi József személynök; a hétszemélyes táb­la és a királyi tábla bírái, Horvátország és Erdély két-két küldötte, a városok kép­viselői és mindenekelőtt a megyei követek, köztük a köznemesség vezérei. A fő­urak között ott találjuk a József által leváltott Forgách Miklós főispánt, a nagy ka­tolikus Illésházy Istvánt, s a Voltaire-rel levelező szenvedélyes szónokot, gróf Fe­kete tábornokot, a reformer Batthyány Alajost, a József alatt magas állami hiva­talokat viselt gróf Széchényi Ferencet, a Józseffel szembenálló, franciás művelt­ségű Sztáray Mihály grófot. A köznemesség hangadói protestáns részről az evan­gélikus Ócsai Balogh Péter, Nógrád megye követe; a Tisza melléki megyék har­cos református követei, Vay István és József, Domokos Lajos bihari alispán, mel­lettük Fáy Ágoston és a Beöthyek, Máriássyak, Lubyak, Dunántúlról Bezerédj István és Pázmándy János; a Felvidékről a szlovák anyanyelvű, lutheránus vallá­sú, magyarul tótosan beszélő Jezerniczky Károly nyitrai alispán, a hungarus­nemesi típus késői megtestesítője és mások." 17 Az országgyűlés iránti nagyfokú érdeklődést mutatja, hogy a hölgyek is meg akartak jelenni a karzaton. Szabolcs megye követei a tiszántúli kerületekből érkezett követekkel már június 3-án munkához láttak, megtárgyalva az országgyűlés előtti teendőket. A ti­szai kerületek együttes ülésére június 5-én került sor. Itt az országgyűlés megkez­dése érdekében elfogadták az országbíró és a perszonális törvényes voltát, de hangsúlyozták, hogy hivatalukról az ország végezhessen. 18 Az összes kerület 8­án és 9-én tartott gyűlésén a követek bemutatták "hitelt szerző leveleiket", vala­mint döntöttek a házszabályt és az ügyrendet érintő kérdésekben. Ezek után 10-én kezdődött meg az alsótábla első ülése, amelyen a perszo­nális megnyitó beszédét követően vita támadt több kérdésben is: a megyék által adott utasítások szerint a praesesek 19 és királyi komisszáriusok kirekesztéséről, a követek esküjének letételéről, 20 az országgyűlés hivatalos nyelvéről, 21 stb. 19-én került napirendre a hitlevél 22 szövegének megszerkesztése. A hangadó két tiszai kerület, a "diéta lelke, az államférfiak iskolája" 23 most is együtt ülésezett. Terve­zetükben az Ócsai Balogh Péter-féle program alapján az uralkodóval kötendő új szerződés lényegét már a hitlevél is tartalmazza. A királynak el kell ismeri, hogy II. József törvénytelen uralkodásával megszakította az örökösödés fonalát, és csak akkor illeti meg a trón, ha elfogadja a 27 pontos nemesi programot. 24 A tiszaiak hitlevéltervezetétől nem sokban tért el a Dunán inneniek és tú­liak változata sem. 25 Csupán a vallásügyi kérdésekben bontakozott ki heves vita. Mindhárom tervezet megpróbálta orvosolni a nemzeti sérelmeket, ill. az uralko­dó kezét gúzsba kötve biztosítani a hatalmat a köznemesség számára. A javaslatok összegzésére, a Lipót elé felterjesztendő szöveg megfogal­mazására a két tábla közös diploma-bizottságot, ún. mixta deputatiot választott. Az általuk összeállított hitlevél már nem szólt a Józsefi interregnumról, megelé-

Next

/
Thumbnails
Contents