Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Takács Péter: Adalékok "Murokország" lakóinak életmódjához a XVIII-XIX. század fordulóján

Takács Péter ADALÉKOK "MUROKORSZÁG" LAKÓINAK ÉLETMÓDJÁHOZ AXVU1-XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN Murokorszá

g csak nevében "elmeszülemény". Először alighanem Gergely Lajos használta a meghatározást a Székely Néplap 1866-os évfolyamában/ s tőle kölcsönözte Benkö Samu, annak a három Nyárád menti falunak Ilencfalva. Lörincfalva. Lukafalva - a jellemzésére, amelynek lakói a XIXXX. század folyamán kertészkedéssel, zöldségfélék termelésével és piaci értékesítésével próbálták - és próbálják talán még ma is - elviselhetőbbé szelidíteni hétköznapi gondjaikat.

2 Ennek a három falunak kísérelem meg ezúttal "visszább" vinni időben a történelmét, s megkeresni a kertészkedés, zöldség-termelés korábbi hagyományait, egyben fényt villantani néhány adalékkal az említett három település lakóinak hétköznapi életére a XVIIIXIX. századázad fordulója közötti évtizedekben. Murokország - mint említettem volt - három picinyke falu Erdélyben. "gyöngyszemként" felfűzve a Nyárád patakra. Egy mérföldnyire találhatók Marosvásárhelyhez, de tájékozódási és piacozási pontként a három település néppessége már az 1780-as években felsorolta Gyalakuta, Tövis, Ebesfalva. Bonyha, Radnót, Szentpál. Medgyes. Makkfalva és Harasztkerék oppidumokat is, ahová olykor-olykor, ha idejük engedte, s eladni valójuk is volt, több-kevesebb rendszerességgel ellátogattak piacozni. Történetüket, vásár- és ünnepnapjaikat feltárni, munkás hétköznapjaikat szintézisbe foglalni, túlnő e dolgozat keretein. Lehetőségem most csak annyi, hogy adalékokat szolgáltatok hétköznapi világuk munkás küzdelmeihez. Ezt is csak szűk időhatárok között, az 1785-ben és 1820-ban megkísérelt úrbérrendezés fentmaradt dokumen-tumainak felvillantásával/ 1785-ben, II. József uralkodásának hatodik évében, az uralkodó elrendelte népszámlásással majdnem egyidőben Erdély falvaiban megjelentek az úrbérrendező biztosok, hogy Mária Terézia 1767-es rendelete nyomán a Habsburg-uralkodóház e tartományában is elvégezzék az úrbéres lakosság számbavételét, szabályozzák haszonvételeiket és földesúri szolgáltatásaikat/ A munkálat elkezdődött, a magyarországi úrbérrendezés dokumentumai és kívánalmai alapján, de nem fejeződött be. Csak a falvak lakóinak "megvallatásáig", az előzetes összeírás elvégzéséig jutottak. Az iratok levéltárba kerültek, s ott pihennek ma is szinte háborítatlanul. Eddigelé a történészek figyelmét is elkerülték. Az 1785-ben megszakadt munkálatokat 1820-ban újra kezdték. Ugyanazok a dokumentumok szolgáltak alapul, amelyeket 1785-ben is használtak. Egyetlen változás történt. A falusi