Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodása

Rendkívüli kiadások Nyíregyháza mezőváros rendkívüli kiadásait a városi vagyon gyarapítására, az urbanizációra fordítottakon kívül az elemi csapások, járványok és egyéb szerencsétlenségek enyhítését célzó intézkedések, ill. az állami, vallási és városi jeles napok költségei alkották. A betelepülést követő években a közösség vagyona csak néhány malomból, házból, házhelyből, kisebb földdarabokból és vegyes ingóságokból állt. A meglévők gyarapítására alkalmanként adódó lehetőséget mindig igyekeztek a lehető legnagyobb mértékig kihasználni. Fordulópontot jelent itt is a két örökváltság. Egyrészt ekkor a közösség tulajdonába kerültek a városban található ingatlanok, másrészt a növekvő bevételekből a kiadások fedezése után fennmaradó résszel a communitas saját belátása szerint, szabadon rendelkezhetett. Ezt pedig hamar megtérülő, rövid lejáratú kölcsönökként hitelbe adta, ill. hosszabb távon is jól jövedelmező ingatlanokba és ingóságokba fektette. Az ingatlanok egy részére a haszonvételek működtetéséhez volt szükség, más részét (házak, földek, kaszáló) a vásárlás után úgy tették jövedelmezővé, hogy árendás használatra adták a lakosoknak. Ingó vagyonhoz a város részben haszonvételei révén (termények a malomvámból, az aratórészből stb.) részben vásárlás útján jutott. 1824-1835 között pl. 23 000 Vft-ért vettek állatokat (ló, ökör, bika). Azonban ezek fenntartása sem csak a közkasszát terhelte, mivel a költségeket lehetőség szerint áthárították a lakosságra, mondván, hogy a lakosok kötelesek zabot beadni a lovak tartására, mivel "a lovak az egész városéi".

51 1824-1835 között a város összesen 13 000 Vft-ért vett szállásföldet, házakat, kocsmákat, és 40 000 Vft-ért zálogolt pusztát és földet.

52 Az egyre népesedő, anyagi javakban gyarapodó Nyíregyháza elöljárósága már a XIX. század elejétől gondot fordított a városkép alakítására. Ennek felügyeletére ún. városszépítő bizottságot hoztak létre. Az 1830-as években már nagy költségigényű intézkedésekre is sor került: elsősorban az utcák "regulációjára", amit mérnöki felmérés és az új utcák nyitásához szükséges porták felvásárlása előzött meg. Ez idő tájt került sor a szállások felmérésére is. Mindezen célokra a város 1824 és 1835 között közel 10 000 Vft-t költött. Az urbanizálódás mellett az anyagi javakban egyre gyarapodó város elöljárósága egyre nagyobb gondot és tehetsége szerinti összegeket fordított a lakosság műveltségi szintjének emelésére és az egészségügyi ellátás fejlesztésére is. 1831-ben a választott közönség figyelmének középpontjába került, hogy az egész évben a szálláson lakók nem járnak templomba, gyerekeiket pedig nem adják iskolába, így azok ",...ahelyett, hogy mind a műveltségben, mind