Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodása

előre és egyben fizetni 2 000 arany vinculum mellett. (Ebben az évben a város összbevétele 123 844 Rft volt.) A prédium 1/8 részével rendelkező Meskó Anna is árendába adta a korábban Dessewfíy Sámuel által zálogban bírt, de 1824-ben felszabaduló részét a városnak. A Dessewfíy családon belül zajló birtokmegosztás miatt azonban a feltételeket az alábbiak szerint állapították meg. A pusztarész árendája 24 000 Rft. Ezt az összeget a városnak 1824. május l-re kellett lefizetni. Ezen kívül 1 000 - 2 000 Rft-t készenlétben is kellett, hogy tartsanak, mert nem lehetett a szerződéskötés időpontjában tudni, hogy melyik részt kapja pontosan Meskó Anna, és azon milyen érték található. Az árenda összegét illetően abban állapodott meg a város küldöttsége a bárónő megbízottjával, hogy az első évben egy jugerumért 1 Rf-t, a 2-6. évben 2 Rft-t kell fizetni két részletben: novemberben és májusban. Arra az esetre is gondoltak a szerződő felek, hogy Dessewfíy Sámuel nem bocsátja ki kezéből a bárónő részét. Ekkor a pénz a városnál maradt volna 1825. január 1 -tői 6 %-os kamat fizetése mellett. A szerződés rögzítette azt is, hogy a város által végzett munkákat (pl. kútcsinálás) a felértékelés szerint vagy kifizetik, vagy levonják majd az árenda összegéből.

49 Az 1820-as évektől változás következett be a pusztabérlésben. A város igyekezett a kisebb, sokszor egymástól távolabb fekvő pusztarészek helyett összefüggő, nagy területű pusztát bérelni. így került sor a tikosi és balmazújvárosi puszták árendálására. Az 1830-as években a pusztahasználat új formájaként pedig megjelent a zálog is. A város által Lászlófalvi Eördögh Alajostól ilyen jogon bírt részt azonban nem tartották meg saját kezelésükben, hanem árendátort fogadtak rá, mégpedig a nyíregyházi id. Kováts Pált, akinek köböljét 4 Vft-ért adták. A bérösszeg egyik felét az árendátomak a szerződés megkötésekor, a másikat Szent György napkor kellett fizetni. A szerződés feltételei hasonlóak voltak azokhoz, amelyeket a földesurak szabtak a városnak (határok felügyelete, keiülőfogadás stb.). Kikötötték azt is, hogy az árendátor szükség esetén köteles átadni 22 köblöt a város konvenciónátusai számára tavaszi szántás alá S(l A pusztával kapcsolatos kisebb bevételek és kiadások kezelése a pusztakassza hatáskörébe tartozott. Ezt összeolvasztották az 1830-as években a malomkasszával, de továbbra is csak a fúnkcionálási alapfeltételek biztosítására használták. A nagyobb kiadásokat, mint pl. az árenda összege, mindvégig a köz-, majd váltságkasszából, ill. az ezek által felvett kölcsönökből az electa communitas irányításával az erre a feladatra megbízott küldöttség intézte. A pusztaárendára kifizetett összeg évente változott. Az állami és földesúri terhek, ill. az örökváltságok fizetéséhez szükséges nagy összegű kölcsönök után általában ez rótta a legnagyobb terhet a város gazdálkodására.