Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodása

egzisztenciájú, vállalt kötelezettségeik teljesítésére nehezebben szorítható gazdának. A föld bősége miatt a bérleti díjak is alacsonyak voltak mindaddig, míg a számbelileg növekvő nyíregyháziak mellett a szomszéd helységek lakói is pusztát bérelve bővítették gazdálkodásukat. Éppen emiatt pl. 1799-ben a Dessevvffy család 1 000 Rft-tal akarta emelni Királytelek korábbi, 5 000 Rft-os árendáját. A communitas részéről a szerződés megkötésével megbízott deputatio a nagy szárazság miatti károkra hivatkozva azonban inkább csökkentést szeretett volna elérni. Az egyezkedés sikertelen maradt, így az egyik közbirtokos, Dessevvffy Sámuel a többi birtokostól árendába vette az egész pusztát, és felosztva adta tovább. E pusztarészek közül sikerült végül a rakamaziak, berceliek, lökiek mellett a nyíregyháziaknak is bérbe venni egy részt, 1 200 négyszögöles holdjáért 1 Vfttot fizetve." Meg kell jegyezni, hogy a város közönsége az elszalasztott alkalmat mindmáig eléggé siratja, mert majdnem hatod részéért voltak kénytelenek annyit adni, mint amennyit az egész pusztáért kellett volna fizetni. Miután a nevezett gróf a puszta kellős közepén kijelölte terjedelmes majorságát, e címen a pusztának korábban élvezett bérléséből teljesen kizárattunk. Végül, amitől legjobban féltünk elértük, mert nem csak fizetés fejében, de robot teljesítés ellenében sem sikerült nekünk a puszta bérlése..." irta Miskolczy Mátyás nótárius évekkel később a bírák évkönyvében 46 A XIX. század első felében a gyarapodó lakosság növekvő művelési képessége, az állatvagyon szaporodása miatt nőtt a város pusztaigénye. Ugyanakkor a környező települések közül is egyre többen ismerték és használták fel a puszták árendálásaiból származó előnyöket. így egyre jobban feléitékelődött a puszták jelentősége. Ebből kifolyólag csökkentek a bérlési időintervallumok, nőttek az árak, bővültek és szigorodtak a feltételek. Meghatározták a földesurak pl. a puszta használatának módjait, s ennek megszegésekor pénzbeli kártérítést kértek. A bérleti díjak mellett, amelyeket sokszor évente egy összegben kellett fizetni, egyre gyakoribb lett a kötelezettségek teljesítésének betartatására a város részéről aranyban letett több száz forintos vinculum. A kötelezettségek között rendszeressé vált a kávé és a cukor adása, a pusztabirtokosok állatainak meghatározott időben a legelőkre engedése. Ugyanakkor egyre nagyobb területeket lehetett szántás alá fogni, ill. néhány helyen megengedett volt subárendátor fogadása is.

47 Nyíregyháza elsősorban a már korábban bérelt pusztáit igyekezett megtartani, lcözülük is azokat, amelyek a leginkább elérhető közelségben lévő, több funkciósak voltak, mint a simái, királytelki, nyírjesi, császárszállási. Ezeken lehetett szántani, legeitemi, valamint voltak egyéb haszonvételek is. Szükség esetén subárendáltak is, pl. 1816-ban Királytelken a rakamaziak által árendált részből egy 500 köblös darabot 6 000 Rft-ért.

48 Ugyan ebben az évben már 60 000 Rft volt a bérleti díja 3 évre a Dessevvffy Sámuelt illető 5 000 jugerumnyi résznek. Az árenda összegét 1816. szeptember 29-re kellett