Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodása

A tisztségviselők ellátását szolgáló városházi deputátumok költségei is e tételben kerültek elszámolásra.

44 A hivatali költségek közé sorolhatóak a különböző feladattal megbízott küldöttségek útiköltségei és napidíjai is, sőt az uticéljuk elérésesét segítő ajándékokra fordítottak is. Ez évente változó, néhány száz forintot alig haladó tétel volt mindaddig, míg meg nem szaporodott a kölcsönökért való utazás száma, ill. a privilégium elnyéréséért folytatott támogatókeresés. Továbbá napidíj illetett meg minden tisztségviselőt, akit hatáskörébe szorosan nem tartozó, vagy városon kívüli, akár több napos feladattal bíztak meg (igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági feladatok stb.). 4. A pusztabéri etekkel kapcsolatos kiadások A település földesurai az újranépesítést követően teljes önállóságot biztosítottak Nyíregyháza elöljáróinak a puszták bérlését illetően. így a lakossági szükséglet mértéke és a főbíró, majd a választott közönség határozta meg, hogy a környező, árendálható puszták közül melyiket vette bérbe a közösség. Az e feladattal megbízott küldöttség és a pusztabirtokos között lértejött szerződésben meghatározott bérleti díj fizetése és az egyéb szolgáltatások pontos teljesítése a város kötelessége volt. Amikor az árenda összege a közjövedelmekből nem állt a város kasszájának rendelkezésére, akkor kölcsönöket vettek fel. A bérleti díjat, sőt a felvett kölcsönök kamatait azonban tovább hárították a lakosságra. Ugyanis az egyes puszták használati (legeltetési, szántási) díjait a bekerülés arányában úgy számolták ki, hogy a lakosságra háruló rész fedezze az adódó kiadásokat. Ezért pl. a kisebbnagyobb állatokért évente 2-5 Rft-t kellett fizetni. Bár a legeltetéshez a pásztorokat a város fogadta, természetben meghatározott bérükhöz a gazdák is hozzá kellett, hogy járuljanak. A pusztán szántás alá kiosztott földnek is megvolt az időről időre meghatározott díja. Az egy összegben nagy kiadással járó pusztabérleti díj megtérítését szolgálta a pusztán egyéb haszonvételekkel élésből (csárda, halászat, nádlás stb.) származó jövedelem és a subárendátorok fogadása. A bérleti szerződésekben meghatározott egyéb szolgálatokat (kaszálás, gyűjtés stb.) is a város lakosai végezték. Az egyes puszták bérleti összege a XVIII. század második felében azok nagyságától, használati módjaitól és a rajta lévő haszonvételektől függően 75 - 5 000 Rft-ig terjedt. A város e célra kinevezett küldöttsége révén igyekezett a számára legelőnyösebb szerződéseket kötni. E törekvés általában sikerrel járt, hiszen a földesurak szívesebben bérbe adták kihasználatlan pusztáikat a gazdagodó mezőváros közösségének, mint sok, bizonytalan