Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodása

Az 1830-as évek közepétől a korábbi 1-3 éves boltárendák idejét hat évre hosszabbították meg. Ez idő tájt épült fel a Korona, ahol új boltok is helyet kaptak. A vásárok mellett a városi boltoknak is fontos szerepük volt a lakossági ellátásban. Ezen túl néhány száz forintos bérleti díjukkal ha szerény mértékben is, de hozzájárultak a közösség bevételének növeléseihez is. A város lakosai számára a települést környező erdők a megváltakozásig tilalmasak voltak. 1803-ban az örökváltsággal a város tulajdonába került a Dessewffyeket illető erdőrész, összesen 447 hold. 1824-ben, a város jövedelmének számbavételekor, a 40 szekcióra osztott erdőből évi 1 600 Vft szaunázott. A teljes megváltakozás után majd 900 holdnyi erdőterülete lett a városnak. Ezt vásárlások es zálog útján is gyarapították.

27 Az erdőbevételek leginkább a fa-, patics-, vesszőeladásból, a Kihordásból, valamint a be nem fásított, művelés alá adott földek (kmmpli, tengeri, len, őszi vetés) terragiumából tevődtek össze. A városnak az erdőből származó bevétele évenként igen változó. 1807-ben 1 085, 1808-ban 5 757 forint, míg 1824 és 1834 között 408 -10 608 Vft volt. Ez a megváltakozás utáni regáléjövedelemnek átlagban az egytizedét jelentette.

2S 3. Pusztagazdálkodásból származó bevételek A telepítési pátensben igéit, és az 1750-es ivek szerződéseiben realizáltak szerint a két földesúr átengedte a Jbetelepülőknek Nyíregyháza egész katárát, sőt a curialis földeket is. Majorságot nem tartottak itt, és nem kívántak beleavatkozni a határhasználat módjába sem. A gazdálkodás szabadságát növelte a természetbeni kötelezettségek (kilenced, tized) pénzbeni megváltása is. A helység 381 holdnyi belső területét lakótelkekre osztották fel. Ezt az osztatlan belső legelő, a pascuum vette körül 7 923 holdnyi nagyságban. (Ebből 846 holdon terült el a legelőtől árokkal elválasztott uradalmi erdő és a Sóstó.) A Szarvasról jöttek javaslatára 1759-ben a belső legelőtől a város határáig 17 886 holdon szállások szeiveződtek. A rideg állattartáshoz, majd a mezőgazdasában bekövetkezett szerkezetváltás után a szántóföldi művelés kiteijesztéséhez így szükségessé vált a környező puszták árendálása. (A legjelentősebb bérelt puszták a XVIII. század közepétől a XIX. század első negyedéig Bakóc, a balmazújvárosi, Bagota, Császárszállás, Dankó, Fülöp, a hajdúdorogi, Királytelek, Nyírjes, a polgári. Sima, Szegegyháza, Szennyes, a szentmihályi, a tikosi puszták voltak.)