Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodása

arányosan nőttek. A kiadási rovatban is érzékelhető a jogi változás: földesúri fennhatósággal, valamint a haszonvételek árendálásával kapcsolatos kötelezettsége a városnak csak a Károlyiak felé volt. Azonban maga is földesúri jogokat bírva, törekedett ingóságainak és ingatlanainak gyarapítására, a fele részben tulajdonába került város fejlesztésére. Egyenlegének mindkét oldala, a bevételek és kiadások tételszámainak és összegének növekedése a város gazdálkodásának fejlődését mutatja, itt már 70-170 ezres bevételi és kiadási összegek szerepelnek. Ezzel arányos a város kasszájában év végén megmaradt összeg: 10-65 ezer forint is. (Lásd a 3. sz. mellékletben az 1818. év számadása alapján készült, a legfontosabb bevételeket és kiadásokat mutató táblázatot.) A harmadik szakasznak az l824-es Károlyi-féle örökváltságtól a szabad és privilégiait mezővárossá válásig eltelt 13 év tekinthető. Ebben a rövid időszakban a XVIII század végétől alakított apparátussal a város közönsége teljes joggal irányította és ellenőrizte a gazdálkodást. A pontosabb, jobb munka érdekében elkészítették a legfontosabb tisztségek hatásköri leírását, részletes írásbeli adminisztrációra kötelezték a tisztségek viselőit. A város bevételének növekedését a jövedelemforrások árendába adásával éiték el. A kiadások tételeiben a folyamatosan felvett kölcsönök törlesztése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a város építése, urbanizálása, a már meglévő bevételi források fenntartása, üzemeltetése, ül. a növekvő létszámú, szélesebb feladatkört ellátó igazgatási apparátus költségtérítése. (Lásd a 4. sz. mellékletben az 1827. évszámadását.) Csak a bevételi fonásoknak, az abból származó jövedelemnek, ül. a kiadás tételeinek és összegeinek vizsgálata során körvonalazható az, hogy milyen szisztéma és módszer szerint gazdálkodott egy közösség. Eredményessége vagy pazarlása ui. nem állapítható meg egyértelműen az egyenlegéből, hiszen pl. a kölcsönök, beruházások és egyéb befektetések miatt ene az év végi készpénzállomány nem valós mutató. Belőle csak az tűnik ki, hogy a közösség gazdasági lehetőségein belül, vagy azon felül költségeit.