Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

malom jó út

; ezen dülő vonalban van egy patak mi ez név alatt jeleideg száraz de használhatatlan álapotban. 3. A macsolai hátánál kelet délről a macsolai határbani erdő szomszédságában puszta dülő név alatt ismeretes. 4. Eger, a község déli oldalán, érintkezik a macsolai hátánál dél és nyugotról, sőt a Surányi hátánál is, marha legelő jelenleg van benne egy igen jó kút marha itatásra; a legelő bekeriti a kaszálót, az unt (!) 5. Egénét nevet viselő kaszáló; széna termő hely; ezekben kisebb dűlők; szénhely, kis rekesz, leptika, nádas éger, égerhát; ennél vonul el a Surányba vezető országút vagy töltés. 6. Kenderes keit dűlő, szántó föld, dél felől az ország ut mentiben kisebb dűlők ezekben: égerszeg, lúgos; az éger szegvégibe a töltéssel szomszédosán égerrét; de ez is csak száraz időben használható, teljes zsombékokkal. Jegyzett, a kendereskert Hosszak nevet is visel. 7. Meny ütte dülő, mely nevét onnan vette, hogy egy embeit szántása közben a villám agyon súlytott ott; s lett meny ütte dűlő a neve egy része nagyobb része szántó föld, kisebb része széna termő hely; melynek neve ócsk

a út a régi ország úttól nyugotra a Surányi erdő fiatalos szomszédságában. Ugyan ebbe a dűlőbe esik a surányi határ szélben nyugotra, egy haszna vehetetlen zsombékos tó, péter tó név alatt, száraz időben marha legelésre is sovány: vizes időben épen haználhatatlan. Ugyan ezen dűlőben van egy hely ör föld név alatt, azután fekete berek, szigethát, út hossza; akasztófa nyárasa; nevét onnan vette, hogy ott hajdan egy gonosztevő kötél által kivégeztetett; végre a töviskes dülő kakás szer

.8. Cserealja dülő szántó föld, van észak felől, a beregszászi erdő szomszédságában mely csere erdő név alatt ismeretes; innen vette ez a dülő a nevét. Kisebb dűlők ezekeben: a balázska. csókás, pokróczos. három föld, csonkás, (nyíres) határföld, a hajas nyíres szomszédságában de e már a beregszászi határban esik. A micz patak, a beregszászi határból jön át, mely a falu közt vonul át, a meny ütte és csere alya dűlők közepén nap nyugottnak tartva. össze irta Asztéban Június 29: 1864. PECSÉT Balajthy István mk lelkész és Szabó Dávid mk ez időszerént községi fbíró