Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

HELY NEVEK MAGYARÁZATA Badaló községből - Bereg megyéből. (Be adva Fö szolgabíró t Demeter Emánuel Umak 1864 maj. hó 336 sz. rendelete nyomán) Az adat gyűjtés: 1- sö kérdő pontjára. Badaló falu tartozik a* tiszán inneni kerülethez Beregmegye tiszaháti járásához, fekszik a

f Tisza folyam jobbpartja mellett, vidéke tiszahát

nak mondatik; Szomszéd határok északról a' Csornai határ; keletről Vári és Halabor, délről a' Tisza, nyugatról Taipa. 2- k k. pontra E' helységnek leginkább Badaló neve van szokásban; egyébiránt Bodoló neve ismeretes ország szerte és ez utóbbi helyesebb a' régi jegyző könyvek, okiratok szerint, de a' név eredetét tekintve is, mint utóbb láthatni. 3- k k. pontra. Nincs rá adat sem szóbeli hagyomány, hogy az emiitett két nevén kivül, leg régibb időkben mi nevet viselt e' helység. Azon két név közt csak a' magán hangzó betű tesz különbséget. 4- k k. pontra: Tudtunkal az 1518-k évi határjárási okieveiben emlittetik először Bodoló helység neve, melly oklevél a' Leleszi káptalanból másoltatott le a' helység számára; azonban ez okirat tartalma aztmutatja hogy már 1500-k év előtt népes hely lehetett Bodoló. - de régibb említésről nincs tudomásunk.5- k k. pontra. Sem okiratból sem hagyományból kí nem jő, honnan népesült meg e' község? azonban hogy a' reformatío előtt óhítü keresztények lakták e', talán ruthen nyelvűek abból gondolhatni; mert az 1799-k évben elbontott ócskatemplom falai festett képekkel voltak borítva, és a falbeli köszekrényben talált eml. 's az uj templom falába ismét visszatett emlék hat, nem magyarul, nem is diákul volt fogalmazva, hanem a vidéken lakott íntellígentía által élnem olvashatott nem értett másnyelven. 6- k pontra. - A' helységnevének eredetéről 's jelentéséről szóbeli hagyomány után annyit tudhatni, hogy Badaló helyesebben Bodoló lett a' botoló mellék névből; melly nevet azért kapta e' helység, mert bizonyos közlegelőn a' szomszéd községek lakosaival összeperelvén - e' szomszédokat jól meg botolták ütlegelték, - az előtt mikép nevezhették a' botra termett lakosok helységét, nem tudhatni. 7- k pontra. Badaló helység maga valamint egészhatára - melly nem megy három ezerhóidra sem egészen sik lapos helyen fekszik annyira hogy teljesen ártér alá van sorozva; fölgye kivévén a' tisza által nevelt részeket mindenütt kemény agyagos; felső területéhez azonban a' sok vízáradás sok föveny, homok, és sárgaföld nemeket vegyített; egyébiránt az egész határ sovány és