Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

kezdték az ellent állókat s Bégányi Lénárd a Balázsén' határban levő ma már teljesen ki száradt - tyukos nevü tóba fúlt lovastól együtt, mely tavat a nép ma is Lénárd tavá

nak nevezi, Bégányi Károly pedig a Beregszászi hegybe menekült. ad 7. A község határában levő dűlők a következők: Temető sor, nevét vette a szomszédságában levő temető

től. Lengyel irtás, hihetőleg Lengyel nevü utójáról, mennyiben az egész O Bégányi határt erdőség birította. Agyag ásó nevét agyag talajas földjéről vette. Malommezö. ez van a Balázsén forduló

n, régi öregeg állításaik szerint ezen düllőben több római régiségek p. o. urna darabok találtattak, mi, arra mutat hogy itt hajdan község létezhetett. Mostani nevét a mult században vette, az ottani Vérke folyón levő Malomtól. Borzlyuk, nevét vette a rajta létező sok borz lyukaktól, melyek itt a régi időben mint akkor még erdőségben tanyáztak. Borsós, nevét vette onnan hogy vizes időkben itt sok borsó nőtt fel a vetés közt. Szép a

sszony dombja igy neveztetik a falu alatt levő kaszállókban felemelkedett két halmocska, gyanitható csatában el esettek fekvő helye az. Híd eleje

, hajdan híd vezetett itt át a Vérke folyón a Nagy Gutí határra. Fe

nekzug nevét onnan vette hogy a Vérke és Szeniye mocsárok itt egyesülnek, a Szeniye mocsárnak itt jövő ága Fekete víz

nek neveztetik, és a két víz egyesülésénél a föld ugy áll mint egy háló csúcs szöge vagy feneke. Pohárka, mely nevét onnan vette, hogy a Vérke viz által körül folyatván a sziget pohár alakot nyert. Fájdas, nevét onnan vette hogy a rajta hajdan létezett erdőségekben sok fajd tyúkok tanyáztak. Liget, ez egy csonka erdőség, hajdanta szántóföldek voltak itt, s egy kiemelkedettebb rész benne Pál bíró dombjá

nak neveztetik, hihetőleg mivel annak birtokába létezett. Ördöngös, hajdanta sűrűséggel fedett posványos hely jelenleg tiszta kaszálló föld. Leány fertő lapályos szántó főid, hajdanta förödni jártak bele a leány gyerekek, s nevét innen vette. Kor igy neveztetik egy sásas, szántó földek közt levő tó. Homok, nevét onnan vette hogy a határ ezen része felemelkedettebb - homokos hely. Következőleg határoltatik: éjszakról Nagy Gut, s a gróf Schönboni uradalmi Rafajna nevü erdeje, el választva a Vérke által, nyugatról a kaszonyi és Zápszonyí határ, délről Nagy Bégány, Keletről Balazsér. Kelt Kis Bégány Aug 28. 1865. Mező Albert Jegyző HELYNEVEK Kis Dobrom Községből, Bereg megyéből Az ./. alat csatolt ösze irás Szerént amint azt a mostani élő lakosok elö adni tudtak. - miután sem írásbeli sem nyomtatot beli hagyomán nints