Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában
HELYNEVEK Megnevezés Kis Dobrony községéből Beregmegyéböl. 1- sö kérdő pontra,- Van eközség Begmegyében /!/ Kaszonyi Szolgabírói Járás Járás /!/ Kerület és Székben. 2- ikra Akőzségnek jelenben tsak egy neveélmostan a mely név ország szerte ösmeretes.- a mostan élő lakosok ugyan azt álityak, hogy hajdan a Tatár futás alkalmával - letvolna még eközség egy más nagyobb falu Dobronyó név alatt a minek most romjai sem látzanak.- ha nem azon hely hol az a falú fekhetett mainapigis Ó Dobronyonak veztetik /!/.a 3-ikra Hogy e Községnek volté hajdan más el nevezése azt a most elö lakosok nem tudják. a 4-ikre Hogy e Község említtetik legkorábban arról a mostan elö emberek semmit sem tudnak. az 5-ikre Hogy a Község honnan népesithetetett azt e Község lakói szintén nem tudják a 6-ikra Köztudomásból, miután sem irot sem nyomtatot hagyomány nints - anyit lehet tudni, hogy e nép eredetére magyar református. a 7-ikre Község határában következő néven nevezendő Dülö v. topograpkiai nevek.- Kert alja dülö a mely napfeljövetröl, a N Dobronyi határ széléig teijed, az ugy nevezet folyó barázdá val a mely barázdán öszel és Tavaszai 's ugy nevezet árvizes idö alkalmával a szántó és Kaszáló földekről a viz folyle.- azugy nevezet Kaiitsa patak ból veszi eredetért. - Kis erdő dülö Szántó földek. Varjas Kartisa megi hajdan Katsalako helyvolt Szántóföldek és Kaszálók. Karos kert hajdan Kőrűl volt kerítve.- Csonkás Szántó földek es Kaszálok hajdan sok csonka tölgy fák voltak rajta, Dorígaz hajdan valami Dori nevü ember bírhatta. Láp oldal nap feljőtről egy nagy lápos patak fekszik e dülő mellett hol sok Sás terem, de nagyobb része reketye bokrokkal van be növe.- Tiba szög Erdő rész ösi el nevezlés.- vannak benne következő patakok a mellyek a Latortza folyó ki öntése alkalmával kapják a vizet.- első és második Elevér e patakok le folynak a Láp patakba vagy is a Zséje nevü határ patak ra,- e patak választya el a Kis Dobronyi határt a N Dobronyi határtól.ezen helyek átalánosan Szögek nek neveztetnek,.- ezen Szögek nevü erdörészt keletről a Latortza folyó valásztya el Ungmegyétől.- Égés tó hajdan Lápos reketyés helyvolt.- a mit száraz évekbe kiégették, s most Kaszáló Tocsó ösi el nevezés. Veczkegorond Szántó föld rész - egy kí emelkedet föld rész, a mit a Veczke patak csaknem keresztül foly.- a mely patak áradása alkalmával a Latortza folyóból veszi táplálékát. Latortza keit egész a Latortza parton fekszik gyürü fak vannak benne. - Remete a monda szerint mivel hogy ezen a helyen valaha nagy és sürü erdő letvolna, s hogy a Tatár futás alkalmával a nép oda menekült, ehelyen töb ásások is meg kisirtetek 's ben a föld gyomrában Szén és hamu találtatak. Remete patak aló patak. Bartabikes
