Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

Az 1849-67-es beosztás szerint a kassai kerülethez tartozó Bereg megye öt járásból állt: Felvidéki, Kaszonyi, Munkácsi, Tiszaháti, Vereckei. A Felvidéki és a Vereckei járásokból egyáltalán nincs adatunk /a beregszászi levéltárban sem/, a Munkácsiból is kevés van, de a másik kettő sem teljes. Összességében a megye 89 településéről küldtek vissza kérdőíveket: a Kaszonyi járásból: 39, a Munkácsiból: 8, a Tiszahátiból: 42. Ez a szám napjainkra már kevesebb lett, mert községegyesítések, városhoz való csatolások is történtek azóta a határ mindkét oldalán. Csonka Bereg 24 helységéből egyedül Tiszaadony jegyzője nem küldött vissza semmit. A dátum sok helyen hiányzik, mivel a kerületi jegyző csak a székhelyközségnél keltezett, s ott is írta alá. A pecséteknek a mikofilmen többnyire csak a nyoma látszik. Az anyag azért is érdekes, mert több ruszin /a leírásban következetesen: orosz/ falu névanyagával is megismerkedhetünk. Eddig több közzététel is történt /pl. Tolna, Borsod, Szabolcs-SzatmárBereg megyéből a Nagykállói járás, illetve Ujfehértó/. Alkalmazkodtam az eddig megjelent munkák elveihez. A szöveget betűhű olvasatban adom meg. Ez annyit jelent, hogy általában ragaszkodtam az eredeti helyesíráshoz /pl. nagy- és kisbetűk, j és ly írása, egybe- és különírás, a magán- és mássalhangzók rövidsége és hosszúsága stb./. A számnevek toldalékolását viszont egységesítettem, és a különírt ragokat egybeírtam a szótővel. Megtartottam a mondatok szerkezetét - beleértve a központozást is. Helyesírásilag - még ugyanazon közlő esetében is - eléggé vegyes a kép. Ha pl. bánya helyett banyát ír, tudjuk, hogy tévesztés; de amikor nem derül ki a leírásból /főként felsoroláskor/, hogy lapos vagy lápos helyről van-e szó, már problémázhatunk. A földrajzi neveket mindig aláhúzással jelölöm /ismétlődéskor csak egyszer/, attól függetlenül, hogy úgy volt-e a kéziratban vagy sem. A feltűnő tévesztéseket /!/-lel jelötöm. Nem jelzem az áthúzásokat, a betoldásokat. Lapszámozás nincs a kéziratban. Továbbá - technikai okokból - nem jelölöm a vezetéknevek végén levő ipszilonokon a két (ritkábban egy) pontot. Három cirillbetűs nevet pedig transzlitteráltam. Bereg megye anyagát a könnyebb áttekinthetőség kedvért járásonként teszem közzé. Mindhárom járás leírása előtt közlöm a helységek nevét. Zárójelben pedig 1. a mai ukrán nevét:/pl. Szerencsfalva /Szcsaszlive/, 2. a még magyar fennhatóság alatt megváltoztatott nevet + a mai ukrán nevet: pl. Bubuliska /Borhalom; Boboviscse/. Figyelembe vettem az 1995 márciusában "visszakeresztelt" községek neveit is. Felvetődhet az a kérdés is, hogy mennyire maradtak meg a beregi elnevezések, annál az egyszerííbb oknál fogva, hogy a 89 helységből 66 esik odaátra. 1988-ban jelent meg Tóth János: Beregrákos /Rakosino/ helynevei című dolgozata /Magyar Névtani Dolgozatok 75. szám/: az 1865-ös 15 rákosi névből már csak háimat ismer.