Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

Mizser Lajos BEREG MEGYE PESTY FRIGYES HELYSÉGNÉVTÁRÁBAN 1864 - 1865 A földrajzi nevek gyűjtése az 1850-es években kezdett szárnyra kapni. Révész Imre, balmazújvárosi református lelkész nemcsak falujának neveit tette közzé, hanem levelezés útján az ország több részéből is gyűjtött anyagot, amelyet elküldött a Magyar Tudományos Akadémiának. Beregből 5 nevet közöl: Barabásról és Jándról. 1859-ben pedig Mándy Péter Szatmár megye minden helységének földrajzi neveit gyűjtötte össze a telekkönyvekből s továbbította az Akadémiának. Pesty Frigyes történész, akadémikus nyilvánvalóan ismerte mind Révész, mind Mándy anyagát. Ekkor támadhatott az a zseniális ötlete, hogy össze kellene szedni "a haza helyneveit", a magyarokét és a nemzetiségiekét egyaránt. A Helytartótanács támogatta Pestyt - így 1864 legelején megindíthatta a gyűjtőmunkát. Pesty gondosan megtervezett kérdőpontokat állított össze. Ezeket most rövidítve közlöm: 1. "A megyének, kerületnek, járásnak, széknek a neve, hov a helység tartozik". 2. "A községnek, városnak hányféle neve él most; melyik neve bír csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte". 3. "Volt-e a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különfélekép íratott a mostani helynév?" 4. "A község mikor említetik legkorábban?" 5. "Honnan népesítetett? 6. "Mit lehet tudni köztudomásból, írott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvű helynévre nézve?" 7. "A község határában előforduló többi topographiai nevek..." /és részletesen felsorolja a földrajzi utótagokat, saját gyűjtéséből példákat is hoz/. Ezek után az "Utasítás" következik, amely tanácsokat tartalmaz a gyűjtés módját illetően, és felhívja a leírók figyelmét arra, hogy a teljességre törekedjenek. Pesty azt hitte, hogy rövid idő alatt meg lehet ezt valósítani. Ebben tévedett, hiszen nem ismerhette a hivatali gépezet mechanizmusait. A Helytartótanács minden főispánnak elküldte a megfelelő számú kérdőíveket. A megyékben az irányítás az alispánok kezébe került, aztán következett a főszolgabíró, majd a szolgabíró, aki is eljuttatta az íveket a helységek jegyzőihez, lelkészeihez, tanítóihoz, bíráihoz. S visszafelé is ugyanígy történt ez nem kevés időbe tellett. A gyűjtés sikere /sikertelensége/ a szolgabírók lelkiismeretességén avagy nemtörődömségén múlott. Bereg megye anyaga is egy év alatt állt össze. A Bereg megyei gyűjtés az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található. Nem az eredetiben láttam, hanem mikrofilmről olvastam le, s teszem most közzé. Jelzete: Fol. Hung 1114/9.